A visszérbetegség fokozatai
frissítve:
A visszértágulat kezdeti állapotban még nem okoz a bőrön is látható tüneteket, ugyanakkor a keringési zavar már károsítja az érfalakat alapot teremtve a későbbi, súlyosabb tüneteknek. Figyeljen oda a kezdeti tünetekre!
| A téma cikkei |
| 7/1 A visszérbetegség kialakulása 7/2 Mi hajlamosít a visszértágulatra? 7/3 A visszérbetegség fokozatai 7/4 Milyen vizsgálatokra számíthat?7/5 Hogyan kezelhető a visszeresség? 7/6 Visszér - Mit tehet erei védelmében? 7/7 Ha kezeletlen marad a visszértágulat |
A visszérbetegség azon fázisát, amikor a szervezet már nem tudja kompenzálni a billentyűk és a vénák falának a kitágulását, idült vénás elégtelenségnek nevezzük. Ennek tünetei a betegség stádiumainak, előrehaladottságának megfelelően jelentkeznek.
1. Tünetmentes állapot. Ebben a kezdeti állapotban bár látható tünet nincs, különböző panaszok már utalhatnak a keringési zavarra.
2. Seprűvénák vagy pókvénák (hálózatos visszeresség). A belső talpél és a belbokák érhálózata a legérzékenyebb, ezért először itt észlelhető apró tágult visszér-hálózat.
3. A folyamat előrehaladtával a szokványos, nagyobb tágult vénák is megjelennek a seprűvénák mellett.
4. Vizenyő (oedema) társul a fenti tünetekhez, a láb bedagad. A vizenyős láb a folyadék nem megfelelő visszaszívódása miatt alakul ki, ami ilyenkor a bőralja szöveteiben halmozódik fel.
5. A következő fázisban megjelennek a jellegzetes bőrtünetek, a bőrfelszín tömötté, keménnyé válik. A bőr fokozatosan barnásan elszíneződik, a barna foltok között pedig apró fehér, sorvadt területek is kialakulnak. A barna színeltérés elbomlott vérfesték felhalmozódásából adódik, mivel az erekben uralkodó megnövekedett nyomás hatására a vér kipréselődik a környező szövetekbe.
A bőrön ekcémás kiütések jelennek meg (visszeres ekcéma), mivel a kitágult visszerek a salakanyagot nem képesek megfelelően eltávolítani. Ezek a viszkető, gyakran nedvező, máskor száraz, berepedező foltok is általában a bokák környékén kezdődnek. A kezelések ellenére igen gyakran kiújulást mutatnak, sok beteg esetében állandósulnak.
| Kísérő tünetek |
| A különböző látható tüneteket változatos panaszok kísérik, melyek már a tünetmentes állapotban is jelen lehetnek. Ezek megnyilvánulhatnak fáradékonyságban, nehézlábérzésben. De jelentkezhet feszülésérzés a végtagban, időnként (általában éjszaka) lábikra-görcs, viszketés. A betegség előrehaladtával a tompa fájdalom állandósul. |
6. Ebben a stádiumban - a fenti tünetek mellett - kifekélyesedés nélkül kialakuló világos színű hegek is megjelennek. A rossz keringésű, rosszul táplált bőr piros, enyhén meleg tapinthatú, gyulladt lehet. Ezt az állapotot könnyű összetéveszteni az orbánc tüneteivel. Ezen gyulladás idézi elő foltokban az elefántcsontszínű hegeket.
7. A különböző méretű, nem gyógyuló lábszárfekélyek (Ulcus cruris) képezik az alsóvégtagi vénabetegségek végső stádiumát. Kialakulásukat a bőr elhalása idézi elő, ami a nem megfelelő keringés, illetve az ebből eredő oxigénhiányos állapot miatt következik be.
Létrejöttüket általában kisebb trauma, sérülés előzi meg. Ilyenkor hirtelen alakul ki seb a lábszáron, ami nem gyógyul, folyamatosan növekszik, mélyül. Máskor ekcéma vagy orbánc előzi meg a fekélyképződést.
| Fontos |
| Az ekcéma mindig figyelmeztető jel kell, hogy legyen a keringés igen rossz állapotára, a fekélyes tünetek veszélyére. |
Folytatás Milyen vizsgálatokra számíthat visszeresség esetén?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos
