Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: tények és tévhitek a patológusokról

Szerző: WEBBeteg

Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal. Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.

A patológusok munkájának fontosságára hívja fel a figyelmet a WEBBeteg.hu tematikus melléklete is, amely a Magyar Patológusok Társaságának szakmai felügyeletével készült.

Ha patológia, akkor boncolás – Mi az igazság?

Talán a legnagyobb tévhit, amely a patológusok tevékenységét övezi, hogy kizárólag elhunytak vizsgálatával foglalkoznak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb, hiszen a munkájuk nagyobb részében élő emberek szövettani mintáinak elemzésével, valamint különféle betegségek diagnosztizálásához szükséges vizsgálatokkal foglalkoznak. Ez a közkeletű tévedés talán leginkább arra vezethető vissza, hogy maguk a betegek ritkábban kerülnek közvetlen kapcsolatba patológus szakorvosokkal, mint a többi egészségügyi szakterület képviselőivel, így a patológiát sokan egyetlen tevékenységgel, az elhunytak vizsgálatával azonosítják.

Vajon tényleg ritkán találkozunk a patológusokkal?

A patológusok közreműködésére van szükség...
- Betegségek szűrése esetén (nőgyógyászati citológia, emlőszűrés)
- Megbetegedések kivizsgálása során (idült máj- és vesebetegségek, gyomor- és bélpanaszok, bőrbetegségek, bőrelváltozások, fül-orr-gégészeti betegségek, urológiai rendellenességek, képalkotóval felfedezett (mammográfia, ultrahang, CT) gyanús elváltozások) vett minta esetén a mintából készített kenetet vagy szövettani metszetet a patológus értékeli.
- Megbetegedések gyógyítása kapcsán (sebészeti beavatkozások során azonnali szövetvizsgálat, az eltávolított szövetből készített metszet további részletes elemzése)

Ha megkérdeznénk egy olvasót, hogyan képzeli a patológusok mindennapjait, valószínűleg műszerekkel és mikroszkópokkal teli laboratóriumban serénykedő, fehér köpenyes szakemberek képét tárná elénk. A betegek számára a laborvizsgálatok és a szakorvosi ellátás között egy nehezen meghatározható távolság van, amely automatikusan megteremtette azt a képzetet, hogy a patológusok csupán a szakorvoson keresztül lépnek kapcsolatba a betegekkel. Azonban ez is tévhit. Számos olyan eset van a mindennapi betegellátásban, amikor a szövettani mintát közvetlenül a patológus veszi a vizsgálathoz (például daganatos megbetegedés gyanúja esetén patológus végez biopsziát), emellett gyakran előfordul a pácienssel történő személyes konzultáció is (leggyakrabban kémiai patológusok, immunopatológusok munkája során).

Az egészséges emberek biztosan nem kerültek még kapcsolatba patológussal: nos, ez is tévhit. Az egészséges és egészségtudatos életmód része ugyanis az egészségügyi szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel is. Sokan talán nem tudják, de bizonyos szűrések eredményeit (pl. fül-orr-gégészeti minták vagy nőgyógyászati, valamint emlőszűrés citológiai mintái) is a patológiai részlegeken értékelik, így közvetetten ugyan, de valószínűleg mindannyian részesültünk már a patológusok nélkülözhetetlen munkájából.

A patológusok a teljes egészségügyi ellátást támogatják

Részt vesznek ugyanis a szövettani vizsgálatokon túl a kórokozókkal kapcsolatos kutatásokban, gyógyszerek hatékonysági vizsgálatával részt vállalnak abból, hogy a betegségek minél jobb eredménnyel kezelhetővé váljanak, mindemellett a daganatos megbetegedések genetikai eredetű vizsgálatával közelebb viszik a tudományt a rákos betegségek eredetének feltárásához.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a legtöbb esetben patológus nélkül nincs diagnózis. Sajnos a civilek számára nagyon sokszor láthatatlan marad az az összehangolt orvosi csapatmunka, amely a betegek gyógyítása érdekében történik. A csapat tagjai között éppen annyi felelősség és feladat hárul a patológusokra, mint amennyi a betegekkel szorosabb kapcsolatot ápoló szakorvosokra és ápolókra.

A patológia az egyik legjelentősebb hiányszakma Magyarországon

Jelenleg körülbelül 250 patológus dolgozik hazánkban, ami nagyon kevés. Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke szerint százas nagyságrendben hiányoznak a patológus szakorvosok az országból, ezen belül is leginkább a vidéki kórházakból. A fiatalok külföldre mennek, a nyugdíjasok helyére pedig ritkán találnak jól képzett szakembert. A tapasztalatok alapján a végzett hallgatók nem szívesen jelentkeznek vidékre, mert ott nem minden esetben biztosítottak a feltételek, de a fővárosban sincs minden intézményben patológus szakorvos.

Forrás: WEBBeteg

Legutóbb frissült: 2017-10-22 12:10
Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Ha szeretne értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

CIKKAJÁNLÓ

A masszázsfej segítségével a gélt közvetlenül a fájdalmas területre lehet felvinni. (x)
A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)
A prosztatából vett szövetmintákat speciális előkészítés után, mikroszkóp segítségével vizsgálja meg a patológus, az eredményt patológiai lelet...
2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben...
A molekuláris diagnosztika olyan eljárásokat foglal magába, melyek a génállománynak, illetve a gének által meghatározott fehérjéknek orvosi vizsgálatát...
A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi jelleggel,...
Az emlődaganat egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, és ennek fényében...
A HCV elleni küzdelemben is tevékenykedik dr. Schaff Zsuzsa, aki október közepén kapta meg az aranydiplomáját több évfolyamtársával együtt, és az ünnepségen...