Az érszűkület diagnosztizálása és kezelése

Az érszűkületre utaló jellegzetes tünetek (lábfájdalom, hideg végtagok, töredezett körmök és fekélyek) az esetek nagy részében felvetik a betegség gyanúját, melynek megerősítése különféle képalkotó és laboratóriumi módszerekkel történik.

Hogyan diagosztizálható az érszűkület?

Az erek Doppler-ultrahanggal történő átvizsgálása nagy bizonyossággal megállapíthatóvá teszi, hogy adott erek milyen mértékben átjárhatók, és milyenek benne az áramlási viszonyok. Bizonyos esetekben szükség lehet az erek megfestésére is.

Mivel az érrendszer károsodása viszonylag hosszabb ideig tünetmentes, főként a rizikócsoportba tartozóknál lehet szükség a rendszeres szűrővizsgálatra, mely még idejekorán képes detektálni a kialakulóban lévő problémát. Ennek az a haszna, hogy a számos, érszűkület kialakulására hajlamosító, illetve a betegség progressziójának irányában ható környezeti tényezőt idejében módosíthassa a páciens (pl. életmódváltás, diéta, dohányzással való felhagyás stb.). Így egyes adatok szerint akár még 10-15 év is nyerhető, mielőtt az erek károsodásai sebészeti beavatkozást tennének szükségessé.

Az érszűkület kezelési lehetőségei

A sebészeti beavatkozást még nem igénylő esetekben többfajta terápiás módszer áll rendelkezésre. Ilyen például az úgynevezett mofetta-fürdő (száraz-fürdő), ahol a széndioxid értágító hatását használják ki. Ez a speciális kezelési módszer csupán néhány gyógyászati központban érhető el.

Az életmódváltás hangsúlyosságát a fentiek tükrében magyarázni sem kell. A dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a napi szintű testedzés elengedhetetlen az erek integritásának hosszú távú megőrzésében, illetve a már kialakult károsodások romlási folyamatának lassításában.

Sok helyen alkalmaznak mágneses terápiát, melynek révén a mikrokeringés javulása érhető el.

Következő lépcsőfokként a különféle értágító hatású gyógyszerek és készítmények bevetése következik. Ezeket háziorvos, illetve a kivizsgálást végző egyéb szakorvosok javasolhatják. Alkalmazásuk mellett is rendszeres szakorvosi felülvizsgálat szükséges a folyamat progressziójának megítéléséhez.

Előrehaladott esetekben érsebészeti beavatkozás válik szükségessé: a sérült érszakasz „stentelése” (amikor katéteren keresztül egy vékony hálót vezetnek be a szűkült szakaszba), ballonos-katéteres értágítás, továbbá igen előrehaladott esetben az érintett szakasz sebészeti jellegű kitisztítása, esetleg az ér eltávolítása és máshonnan származó érrel vagy műérrel történő pótlása a leggyakrabban szóba kerülő eljárások.

Az érszűkület szövődményei

Az elhanyagolt, kezeletlen érszűkületek igen súlyos, akár halálos elváltozásokhoz is vezethetnek – elég csupán a szívkoszorúerek vagy a nyaki verőerek szűkülete okozta következményekre gondolni. A szívinfarktus és az agyi keringészavarok csupán csak a jéghegy csúcsát jelentő elváltozások. Az alsó végtagi artériák olyan súlyos keringési elégtelenségeket okozhatnak az ellátott területeken (mélybe terjedő fekélyek, melyek fertőzési kapuként is szolgálnak), amely végül akár a teljes vagy részleges amputációt tesznek szükségessé.

Érrendszerünk védelme érdekében érdemes tehát a fentebb említett, kiküszöbölhető rizikófaktorokat életünkből minél hamarabb kiiktatni, illetve (főként a magas kockázati csoportba tartozóknak) a szűrővizsgálatokon rendszeresen részt venni. Ebben a háziorvosok, belgyógyász szakorvosok nagyon szívesen állnak minden érintett rendelkezésére.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit