A stroke ritka okai

A stroke agyi keringési katasztrófát jelent, lehet agyvérzés vagy agyi érelzáródás. Vannak azonban olyan ritka okai is, mint például az agyi erek gyulladása vagy az embólia. Az esetek csupán egy-két százalékában állnak ilyen okok a háttérben, és többnyire fiataloknál fordulnak elő (kivétel az óriássejtes arteritisz).

Érgyulladás (vasculitis): Az érgyulladás az erek elzáródásához is vezethet. Ha az agyi erek érintettek, akkor alakulhat ki stroke. Az érgyulladás oka lehet autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer a szervezet saját ereit ismeri fel idegenként és támadja meg.

Óriássejtes arteritisz (arteritis cranialis): a gyulladás a nagy és a közepes erekre terjed ki, elsősorban a halántéki artériára (arteria temporalis), a szem ütőereire (arteria ophtalmica) és a nyaki verőérre (arteria carotis externa).

Ez a betegség gyakran csak idős korban alakul ki, 70-80 éves kor körül. Súlyos betegségérzettel, valamint izom- és fejfájással jár. A betegek 75 százaléka nő. Kezeletlenül az esetek 30 százalékában vaksághoz vezet. A kortizon kezelés gyors javulást hoz, enyhíti a tüneteket és a szövődmények kialakulásának esélyét is csökkenti.

Takayasu-arteritisz: A Takayasu-arteritisz hasonló az óriássejtes arteritiszhez. Elsősorban a fő verőeret, az aortát, és az abból leágazó agyat ellátó ereket érinti. Ez egy nagyon ritka betegség, amely főként fiatal nőknél, 40 éves kor előtt jelentkezik.

A láz és a fájdalom mellett a kar keringési zavara, szédülés és eszméletvesztés, valamint látászavar és akár stroke is kialakulhat. A kortizon a betegek 80 százalékánál javulást hoz.

Bechet-kór: A gyulladás kis és közepes ereket érint, az esetek majdnem 50 százalékában az agyi erekre is ráterjed. A betegség gyakrabban fordul elő a keleti mediterrán régióban és Japánban (feltehetően genetikai tényezők miatt).

A tünetek időről-időre megjelennek, afták jelennek meg a szájüregben, a nemi szervek környékén, illetve a szemnél, jellemző még az ízületi gyulladás. A Bechet-kór tipikus tünet a vénák gyulladása. Gyakran tartós kortizon kezelésre van szükség, hogy a súlyos szervi károsodások elkerülhetőek legyenek.

Szisztémás lupus erythematosus (SLE): egy súlyos gyulladásos autoimmun betegség. Túlnyomórészt fiatal nők betegsége. Nem tisztázott okból a szervezet saját sejtjeinek anyagaival szemben immunreakció zajlik le. Ennek következtében a különböző szervek, a bőr, a vesék és az ízületek begyulladnak. A vérerek is begyulladhatnak.

Egyéb vasculitis formák: különböző betegségek, például a sarcoidosis vagy az olyan fertőzések, mint a tuberkulózis, a borreliosis és a szifilisz nagyon ritka esetben szintén járhatnak érgyulladással. Néha az agyi erek is érintettek.

Embólia: embólia akkor alakul ki, ha például egy vérrög elzárja az eret, ez stroke-hoz is vezethet, egyéb formái:

• Zsírembólia: többszörös töréssel járó súlyos balesetek után alakulhat ki, ha a zsírt tartalmazó csontvelő a vérbe kerül. A zsírcseppek elzárják az eret. Az agy mellett más szervekben is kialakulhat zsírembólia.
• Légembólia: az eret ez esetben a vérbe került levegőbuborék zárja el. Ez a szív, a mellkas vagy a nyaki műtétek komplikációja lehet, de nagyon ritkán fordul elő. A légembólia különleges esete a keszonbetegség. Ha a búvárok nagy mélységből túlságosan gyorsan úsznak a felszín felé, hirtelen megváltozik a nyomás, a vérben oldott nitrogén buborékokat képez, olyan folyamat zajlik le, mint amikor felbontunk egy szénsavas üdítőitalt. Ezek a gázbuborékok gázembóliát okoznak. A pácienseknek gyorsan nyomáskamrába kell kerülniük, amelyben a nyomásviszonyok megfelelnek a mély vízben jellemző értékeknek.
• Szeptikus embólia: a szívbillentyűk gyulladása (fertőző endokarditisz) következménye lehet bakteriálisan fertőzött vérrög képződése, mely agyi embóliát okozhat. Az agy különböző pontjain gyulladásos régiók alakulnak ki. Így szeptikus-embóliás gócos enchephalitis alakul ki. A baktériumok ellen antibiotikumos kezelés javasolt.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos