Hogyan rombol a mindennapi stressz?

A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stresszbetegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.

Mi történik, ha stresszhatás éri a szervezetet?

Mielőtt a szervezetünk válaszát vizsgálnánk a stresszfaktorokra, tudnunk kell, hogy a stressznek két fajtáját különíthetjük el. Megkülönböztetünk pozitív és negatív stresszhatásokat.

A „pozitív stressz” serkentőleg hat, segít a vészhelyzet elhárításában és ezt követően rövid időn belül visszatér a szervezet a normális szintre. (Erre példa egy támadás az utcán. Ekkor a stresszhormonoknak köszönhetően az izmainkban fokozódik a vérellátás, mely a menekülést szolgálja.)

A „negatív stressz” inkább lelki folyamatokon nyugszik, általában egy élethelyzet idézi elő. Ezek a hatások különböző testi és érzelmi tünetek kialakulásához vezetnek, úgymint kézremegés, verejtékezés. (Ilyen reakciót válthat ki egy házastársi veszekedés, vagy sorban állás a már egyébként is fokozott érzelmi állapot talaján.)

Fenyegető szituációban a szervezetben fokozódik az úgynevezett stresszhormonok, az adrenalin és noradrenalin termelése. A fokozott stresszhormon szint mozgósítja a szervezetet: a vérnyomás emelkedik, fokozódik a szívverés, a gyomor és a bőr erei összehúzódnak és csökkentik az oda jutó vér mennyiségét, biztosítva a szív megnövekedett munkájához a tápanyagot.

A stresszhelyzetekben az adrenalin és noradrenalin mellett egy szteroid hormon, a kortizol termelődése is fokozódik, amely hatására cukor és zsír szabadul fel a szervezet raktáraiból, energiát biztosítva az agy és az izomzat fokozott munkájához.

Tipp Stressz teszt

A stressz folyamata három szakaszra osztható:

1. A veszély helyzet (riadó), mely a szervezetet fokozott állapotba helyezi.
2. Az ellenállás a kialakult helyzet megoldására mozgósítja a testet.
3. Kimerülés stádiumában a nyugalmi egyensúly már nem tud visszatérni, állandósul a fokozott készültség állapota.

Minden reakció azt a célt szolgálja, hogy felkészüljön a test - a szervek és izmok - a vészhelyzet elhárítására.

A rohanó mindennapokban a szervezet stresszválasza sok esetben már olyankor is aktiválódik, amikor nem veszélyhelyzet elhárítása a cél, és a fokozott készültség valójában nem is segíti a helyzet megoldását.

Ilyenkor a test kilendül a nyugalmi egyensúlyából, fokozottan reagál a külső ingerekre és folyamatosan az egyensúly helyreállítására törekszik, ami a stresszes állapot állandósulásához vezet.

Tovább Részletesen a stresszkezelés lehetőségeiről

A stressz hatása a szervezetre

A stressz tünetei az ingerlékenység, a fáradtság, a gyakori fejfájás és az alvászavar. Ha a szervezet nem képes megbirkózni az adott élethelyzettel, testi és lelki szinten is számolni kell a káros hatások kialakulásával.

A káros stresszhatások a szív- és érrendszert érintik leginkább. A stresszhelyzetre bekövetkező vérnyomás emelkedés, a szívfrekvencia fokozódása egy magasabb szinten stabilizálja a szív munkáját és magas vérnyomást (hipertónia) okoz.

A fokozott verejtékezés a só- és vízháztartás egyensúlyát befolyásolja, a tápcsatornától elvont vérmennyiség pedig tartós fennállás esetén vérellátási zavart okozva, fokozza a fekély kialakulási hajlamot, rontja az emésztést.

Az állandó alkalmazkodási kényszer depresszió kialakulásához, alkoholizmushoz és súlyosabb esetben öngyilkossághoz vezethet.

A test erőforrásainak kimerülése gyengíti az immunrendszert és esendővé teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben.

A stresszhelyzeteket elkerülni szinte lehetetlen, az életünk velejárója. A negatív stresszhatások csökkentése legyen a célunk. Találjuk meg a számunkra leghatékonyabb kikapcsolódási lehetőségeket – relaxáció, hosszú séták a természetben, masszázs – a káros következmények elkerülése érdekében.

Tovább Részletesen a stressz következményeiről

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin