Petefészek-daganatok - Petefészekrák

A petefészek daganatai rendkívül sokfélék mind szövettani, mind szerkezeti, mind pedig funkcionális (hormontermelők vagy sem) szempontból. Léteznek jó- és rosszindulatú, valamint átmeneti formák. A gyakori funkcionális ciszták mindig jóindulatúak. A rosszindulatú petefészek-daganatok nagy része (közel 90 százaléka) hámsejt eredetű (carcinoma).

A petefészek-daganatok a népesség halálozása szempontjából a második legveszélyesebb betegség-csoport. A petefészekrák a női daganatok között a legrosszindulatúbb, halálozást tekintve megelőzi a méhnyak és a méhtest tumorait. Ennek hátterében az áll, hogy felismerésére általában csak előrehaladott állapotban kerül sor, mivel kezdeti stádiumban tünetmentes, megbízható szűrővizsgálati módszerek pedig jelenleg nem állnak rendelkezésre. A nemi szervek daganatainak 25 %-a indul ki a petefészekből.

Magyarországon évente körülbelül 1200 új daganatos megbetegedés és 600 a daganat következtében kialakult haláleset fordul elő.

Mi okozhat petefészekrákot?

Kialakulásában specifikus rákot okozó tényező nem ismert.

Kockázati tényezők:

  • Szülészeti kórelőzmény

Azoknál a nőknél, akiknél emlő-, méhtest- vagy vastagbélrák már előfordult, akiknek a havi vérzése fiatalon (10-12 évesen) kezdődött és 50 éves koráig vagy annál is tovább tart, akik az első terhességet 30 éves kor után viselték, illetve a nem szült vagy meddő nők körében a petefészek-daganat gyakrabban fordul elő. Az ovulációindukciós kezelések szintén rizikótényezőként szerepelhetnek.

  • Családi halmozódás

Ön tudta?

Vannak olyan családok, ahol a nők körében viszonylag gyakori a petefészekrák, illetve a petefészek- és emlőrák előfordulása. A családi halmozódást mutató esetekben általában fiatalkorban kialakul a daganat, és rendszerint kétoldali. Ha családunkban gyakoriak a fent említett tumoros betegségek, már akkor is érdemes felvenni egy onkológussal a kapcsolatot, amíg egészségesek vagyunk, mert ő segít felmérni és csökkenteni a kockázatot, valamint rendszeres vizsgálatot, ellenőrzést javasolhat már fiatal felnőttkortól kezdve.

Családi petefészekrák szindrómáról akkor beszélhetünk, amennyiben két vagy több elsőfokú rokon esetében alakult ki a betegség. Ezeknél a nőknél magasabb (akár húszszoros!) a betegség előfordulásának valószínűsége, sokkal fiatalabb életkorban fejlődik ki, és lefolyása is agresszívabb. Minél több eset fordul elő a vér szerinti rokonságban, annál nagyobb a daganat kialakulásának lehetősége.

Családi emlő- és petefészekrák szindróma esetében a BRCA 1 és BRCA 2 öröklődő génmutációk hajlamosítanak az emlő- és petefészekrák együttes kialakulására.

A harmadik öröklődő forma (Lynch szindróma II) a petefészekrák mellett a vastagbél, az emlő és a méhtest rákjainak együttes családi halmozódását jelenti.

  • Életkor

A petefészek-daganat előfordulása 55 és 60 év között a leggyakoribb.

  • Testsúly

A túlsúly kockázati tényező a betegség kialakulása szempontjából.

Kockázati tényezők fennállása esetén a rendszeres ellenőrzés kiemelkedően fontos.

Mi védhet a petefészekrák ellen?

Relatív védelmet nyújthatnak a petefészek-daganatok kialakulásával szemben a következők:

  • első terhesség 25 éves kor előtt,
  • korai menopauza,
  • fogamzásgátló tabletták hosszantartó szedése (megakadályozzák a tüszőérést és az ovulációt),
  • A-vitaminban és rostban gazdag étrend.

Hogyan terjed a petefészek-daganat, hova adhat áttétet?

A petefészekrák leggyakoribb terjedési útját a levált tumorsejtek hasüregi szóródása és letapadása jelenti. A kismedencei szervekre (vékony és vastag belek, végbél, hólyag), a rekeszizomra, a rekeszizmon keresztül a mellkasba terjedhet. Környéki illetve távoli nyirokcsomókba adhat áttétet. A kulcscsont alatti árokban elhelyezkedő nyirokcsomóáttét akár egyetlen tünetként utalhat petefészek-daganatra. Távoli áttétei a májban, a csontokban, a központi idegrendszerben jelenhetnek meg. Agyi áttét ritka késői szövődmény lehet.

A petefészekrák stádiumai

TNM FIGO A daganat kiterjedése.
T1 I Csak a petefészek érintett
T1a Ia Csak az egyik petefészek érintett, a tok ép
T1b Ib Mindkét petefészek érintett, a tok ép
T1c Ic Daganat a petefészek felszínén, és/vagy tok megrepedt, és/vagy daganat sejtek a hasi mosófolyadékban
T2 II Egy vagy kétoldali petefészek-daganat, mely a környezetét infiltrálja, de nem terjed túl a kismedencén
T2a IIa A daganat a méhre, vagy a petevezetékekre terjed
T2b IIb A daganat az egyéb medencei szövetekre terjed
T2c IIc T2a / T2b + daganat sejtek a hasűri folyadékban, vagy a hasi mosófolyadékban
T3 és/vagy N1 III Áttétek a kismedencén kívül, és/vagy hashártyán és/vagy nyirokcsomóáttétek
T3a IIIa A tumor a kismedencében van, nincs pozitív nyirokcsomóáttét, szövettanilag igazolt mikroszkópos hashártyaáttétek
T3b IIIb Mint a IIIa, de a hashártyaáttétek nagysága < 2 cm

T3c(N1)

IIIc A hasi áttétek > 2 cm és/vagy pozitív nyirokcsomóáttétek
M1 IV Távoli (kivéve hashártya) áttétek (máj, távoli nyirokcsomó)

T = az elsődleges daganat kiterjedése (T0-T4)

N = tumorhoz közeli nyirokcsomóáttét hiánya (N0) vagy jelenléte (N1-N3)

M = távoli áttét hiánya (M0) vagy jelenléte (M1)

FIGO: Nemzetközi Szülészeti Nőgyógyászati Társaság

Tünetek

A korai petefészekrák tünetszegény, későbbi jelei sem jellegzetesek. A jó- és a rosszindulatú daganatok tünetei azonosak, a tünetek alapján nem lehet elkülöníteni. Sokféle nem tumoros betegség is utánozhatja a tüneteit.

  • hasi duzzanat, fájdalom, kismedencei idegentest-érzés, feszülés, görcsök
  • vizelési panaszok
  • fogyás
  • puffadás, emésztési zavar
  • rendszertelen vérzés
  • köhögés, fulladás
  • nyaki nyirokcsomó duzzanat
  • lábszár ödéma
  • hasűri folyadékgyülem (ascites)
  • alszár trombózis, vénagyulladás
  • neurológiai eltérések
  • magasabb vércukorszint, stb.

Hogyan lehet felismerni?

A tünetszegénység miatt nehéz a felismerés.

Diagnózis

  • Színkódolt hüvelyi (transvaginalis) ultrahang

A korai felismerésben hasznos módszer.

  • Tumorjelzők (CA125, AFP, β-HCG, Inhibin)

Kimutatásuk vérből lehetséges, azonban ezek más daganatokban, sőt akár rákos betegségektől függetlenül is jelen lehetnek.

  • Nőgyógyászati fizikális vizsgálat
  • Genetikai vizsgálat

BRCA1, BRCA2 génmutációk meghatározása.

  • CT-, MR-vizsgálat

A daganat stádiumának meghatározáshoz szükséges.

  • Has megnyitásával járó sebészeti vizsgálat (laparotómia)

A szövettani mintavételhez szükséges eljárás. A petefészek-daganat gyanúja egyet jelent a műtéti javallattal, mivel csak a műtét során vett szövettani vizsgálata jelent biztos diagnózist. Csak a szövettanilag igazolt petefészektumorokat szabad kezelni, a szövettani vizsgálatra az anyagot laparotómiával kell nyerni.

Kezelés

Sebészi

A petefészek-daganatok elsődleges kezelése sebészi. A műtét során a daganat maximális megkisebbítése (minél kevesebb daganatos szövet maradjon vissza), a stádium megállapítása és szövettani anyagminta nyerése a cél.

Sajnálatos módon, a petefészkek profilaktikus eltávolítás nem jelent védelmet a petefészekrák kialakulásával szemben. Évekkel később a hashártya bármely területéről a petefészkek eltávolítása után is kialakulhat a daganat.

Kemoterápia

A paclitaxel-platina alapú kombinált kemoterápiát alkalmazzák elsősorban.

Biológia választ módosító hatóanyagok

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

A biológiai választ módosító hatóanyagok a szervezet válaszkészségét kedvezően befolyásolják a petefészek-daganattal szemben. Hasznosak a kemoterápia okozta mellékhatások kivédésében, elősegíthetik a gyorsabb műtét utáni felépülést.

Hormonok

A petefészek-daganatok közel 75%-a receptor pozitív, ezért a progesztagének, illetve az antiösztrogének részei lehetnek a kezelésnek.

Sugárkezelés

Csak kiegészítő eljárásként alkalmazzák.

Szűrés

A petefészekrák szűrése és így korai stádiumban való felismerése sajnos megoldatlan.

Napjainkban még nem ismert olyan petefészekrák-megelőző állapot, amelyre hatékony szűrő programot lehetne építeni, csak a daganat korai stádiumban történő felismerésétől várható a betegség kimenetelére vonatkozó "kedvező" változás.

Dr. Osikóczki Orsolya, általános orvos

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Osikóczki Orsolya

Ezt olvasta már?

Cikkértesítő

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Minden a témáról

Nőgyógyászati betegségek

Nőgyógyászati betegségek
439 cikk | 38237 regisztrált

▼ hirdetés

Infotár