A jóindulatú emlődaganatok

Az emlőműtétek egyharmada jóindulatú elváltozás, kétharmaduk rosszindulatú elváltozás miatt történik. Természetesen a jó- vagy rosszindulatúság kérdésének az eldöntéséhez szövettani vizsgálat szükséges.

Ne feledjük: még mindig a rosszindulatú emlőrák az egyik leggyakoribb halálok a nők körében Magyarországon (a vastag- és végbéldaganatok mellett és a tüdődaganatok után), ezért érdemes komolyan venni az önvizsgálat során felfedezett csomót, és azonnal felkeresni egy szakorvost, mivel az idejében felismert és kezelt daganat eredményesen gyógyítható. Még fontosabb, hogy rendszeresen jelenjenek meg a nők meghívás alapján a szervezett szűrővizsgálatokon. Emlőönvizsgálat elvégzése javasolt havonta minden korosztályban.

Ez a cikk is érdekelheti Mellrák - Ezekre figyeljen az önellenőrzés során

Fibroadenoma

A 30 év alatti nők körében a leggyakrabban előforduló elváltozás. Méretét tekintve 5 cm-nél kisebb, tömött tapintatú, jól körülhatárolt, rugalmas – az emlő bőre alatt elmozdítható –, fájdalmatlan göb. Több csomó is előfordulhat egyszerre, és akár mindkét mellben. A rosszindulatú daganattól eltérően erre nem jellemző, hogy a környezetével összekapaszkodna. Szövettanilag kötő- és mirigyszövetből álló tumor.

A klinikai kép mellett a biztos diagnózisához mindenképp szövettani vizsgálatra van szükség. Kezelése leggyakrabban műtéti kimetszéssel történik. Fiatal lányok esetében a műtét elkerülhető, ha a tumor kicsi és a diagnózis megalapozott. Ekkor elegendő a rendszeres orvosi ellenőrzés, vagyis ultrahangos vizsgálattal nyomon követhető a csomók változása. Ha mindkét emlő göbös és még a menstruációs ciklus is szabálytalan, kezelésére hormonterápia alkalmazható. 35 éves kor után azonban minden hasonló elváltozást el kell távolítani vagy rendszeresen – félévente-egyévente – követni.

Bővebben Fibroadenoma az emlőben

Phylloid tumor

Óriásira nőtt fibroadenoma, amely inkább idősebb korban, főleg menopauza előtti időszakban jelentkezik. Jelentőségét az adja, hogy legtöbbször szövettanilag jóindulatú, de rosszindulatú daganat is kialakulhat belőle. Éppen ezért a kezelése az ép szövetben szélesen vezetett kimetszéssel történik.

Nem szükséges a hónalji nyirokcsomók eltávolítása abban az esetben sem, ha rákos sejteket fedeznek fel benne. Ennek az az oka, hogy nem a nyirokkeringésen, hanem inkább a vérkeringésen keresztül ad áttétet. A csomó kimetszése után szükséges a rendszeres kontrollvizsgálat, mert gyakran kiújulhat.

Emlőtályog

Főleg a szoptatás ideje alatt megjelenő elváltozás. Hátterében az elzáródott tejmirigy vagy tejcsatorna gyulladásos folyamata áll. A tályog felett az emlő bőre vörös, duzzadt és eléggé fájdalmas.

Legtöbbször következmények nélkül gyógyítható, de ha nem megfelelően kezelik, akár súlyos károsodás maradhat vissza. Ezért szükséges, hogy antibiotikum adása mellett szükség esetén minél hamarabb a tályogot sebészileg megnyissák, és a genny kiürüljön.

Abban az esetben, ha az emlő nagyobb területére kiterjedően gyulladás alakul ki, felmerül masztitisz karcinomatoza (ami egy rosszindulatú emlődaganat!) fennállta, amely komplex onkológiai ellátást igényel.

Bővebben Emlőtályog - Tünetek, okok és kezelés

Emlőciszta

A folyadékkal telt tömlők mérete igen változó lehet: a mikroszkopikustól a jól tapinthatóig. Főként 35 éves kor után jelentkezik, de a menopauzát követően csökken a gyakorisága. Előfordulhat mindkét mellben is, lehet egyszeres vagy többszörös az elváltozás.

Az emlőciszta kezelése többnyire a benne lévő folyadékgyülem leszívásával történhet, amelyből sejttani vizsgálat elvégzése szükséges. Gyakran spontán felszívódik, de újra kialakulhat, ezért érdemes az ultrahangos ellenőrzés. 40 éves kor felett mammografia végzése is javasolt az ultrahangos vizsgálat mellett. Műtéti megoldás akkor szükséges, ha a ciszta folyadéktartalma rosszindulatúságra utal és/vagy a ciszta fala nem egyenletes, benne különböző képletek – pl. papilloma – található.

Intraductalis papilloma

Az első szembetűnő tünete az emlőbimbó tejszerű vagy véres váladékozása. Leggykrabban a menopauza időszaka előtt alakul ki. Mérete általában 1 cm-nél kisebb, és a bimbóudvar alatt helyezkedik el, ezért gyakran nem tapintható. Diagnózis felállításához – a váladék vizsgálata mellett – a daganat szövettani vizsgálata is szükséges. Ezért a legfontosabb az elváltozás kimetszése, mivel a váladékozás a rosszindulatú daganatok egyik jellegzetes tünete is lehet.

Bővebben Intraductalis papilloma

Adenosis sclerotisans

Az adenosis sclerotisans (szklerotizáló adenózis) mammográfiás vizsgálat alapján összetéveszthető rosszindulatú emlődaganattal, az intraductalis carcinomával, mivel mindkettőre jellemző, hogy mészlerakódást tartalmazhatnak. Ugyanakkor a mészt tartalmazó részecskék különböző módon helyezkednek el a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokban. Hám- és kötőszöveti elemeket tartalmaz. Az emlőmirigyek és a kivezető csövek kezdeti szakaszán fokozott sejtburjánzást találnak szövettani vizsgálattal, de az úgynevezett alapréteget (bazál membrán) nem töri át a folyamat. Gyakran perimenopauzális korban lévő nőkben fordul elő, s kialakulását elősegíti az ösztrogén okozta fokozott hámsejtosztódás. Az esetek egy részében fájdalmas is lehet. A szövettani vizsgálat ad biztos diagnózist. Ha bebizonyul a jóindulatúsága, akkor nem szükséges sebészi beavatkozás, de folyamatos nyomon követést igényel. Az esetek kis hányadában rosszindulatúvá válhat.

Ez is érekelheti Emlő adenosis, sugaras heg és komplex szklerotizáló lézió

Zsírnekrózis

Az emlő ritka betegsége. A bőr és a bimbó behúzott lehet, körülhatárolt terime tapintható. Az esetek nagy részében felmerül, hogy trauma, emlőműtét és/vagy sugárkezelés következtében alakul ki. Abban az esetben, ha rosszindulatú elváltozás nem merül fel, akkor csak szoros megfigyelés, követés javasolt.

A cikkben felsoroltak leginkább nőkre vonatkoznak, a férfiaknál a leggyakoribb jóindulatú emlőelváltozás a gynecomastia.

Tovább A mellrák kialakulása, leggyakoribb altípusok | A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Lajtos Melinda, Dr. Baki Márta, onkológus, Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu