Szédülés - Mikor forduljon orvoshoz?

Gyerekkorunk egyik legjobb mulatsága az volt, amikor körbe-körbe forogtunk, majd élveztük, ahogy forog velünk a világ. Felnőtt fejjel, már egyáltalán nem szórakoztató, ha az ágyból kiszállva megindul a szoba körbe-körbe.

A szédülés téma cikkei
4/1 Szédülés - Mikor forduljon orvoshoz?
4/2 A szédülés típusai és lehetséges okai
4/3 A szédülés kivizsgálása
4/4 A szédülés kezelése

A szédülés szót használják a bizonytalanság érzéstől kezdve, a forgó jellegű szédülésen át minden egyensúly-bizonytalanság jellemzésére. A szédülés azon típusát, amely során az embernek olyan érzése van, hogy a szobában minden körkörösen forog, vertigónak hívják.

Az egyensúly fenntartásához az agy számos forrásból kapott információt dolgoz fel, így a szemekből, az idegrendszerből és a belső fülből érkeznek adatok. Ha azonban az agy egymásnak ellentmondó üzeneteket kap, nem képes ezeket megfelelően feldolgozni, és ilyenkor alakul ki a szédülés, illetve az egyensúly-bizonytalanság.

A szédülés az orvos felkeresésének egyik leggyakoribb oka. A kor előrehaladtával számos, szédülést okozó betegség előfordulási gyakorisága nő. Bár a szédülés fölöttébb kellemetlen lehet és leveheti az embert a lábától, ritkán figyelmeztet súlyos, életet veszélyeztető állapot jelenlétére.

Egyensúly és szédülés

A szédüléssel járó panaszok

  • Olyan érzés, hogy minden körkörösen forog az ember körül (vertigó).
  • Egyensúly-bizonytalanság.
  • Émelygés.
  • Bizonytalanság érzés.
  • Gyengeségérzés, fáradtság.
  • Koncentrációs zavar.
  • A fej mozgatásával elhomályosuló látás

WEBBeteg Tudástár Amennyiben a szédüléshez ájulás is társul, olvassa el: Az ájulás (syncope) lehetséges okai

Normális körülmények között az egyensúlyt számos forrásból kapott jelek segítségével koordinálja az agy. A test helyzetétől függetlenül a vizuális ingerek segítik a test térbeli helyzetének meghatározását. A szem mellett a bőrben, az izmokban és az ízületekben található érző idegek is küldenek üzenetet az agynak a szervezet mozgásáról, illetve helyzetéről.

Az egyensúlyozó szerv a belső fülben található. Három gyűrű alakú szervecskékből - az úgynevezett félkörös ívjáratokból - áll, amelyek folyadékot és nagyon finom szőrszerű érzékelőket tartalmaznak. Ezek segítségével detektálható a fej mozgása. Ezen félkörös csatornákhoz közel találhatók a gravitáció hatását, és a fej előre-hátra mozgását érzékelő szervek: az utriculus és a sacculus. Ezekből az egyensúlyérzékelő szervekből szintén információ jut el az agyhoz.

A megfelelő egyensúly a fenti három rendszerből legalább kettő ép működésével érhető el. A szem becsukása hajmosás közben például nem jár az egyensúly elvesztésével, mivel a belső fül és a érző idegek segítségével is meg tudja az ember őrizni egyenes helyzetét. Azonban, ha az idegrendszer nem tudja feldolgozni a beérkező adatokat, vagy az üzenetek ellentmondásosak, illetve, ha az érzőrendszer nem működik megfelelően, egyensúlyvesztés alakulhat ki.

Mikor forduljunk orvoshoz?

"Már hat éve szédülök"

Gyakori kérdések 23 éves nő vagyok, 6 éve kezdődött a kálváriám: mindennap reggeltől estig szédültem, ez azóta sem változott. Minden vizsgálatom negatív lett. A fejem sem merem megmozdítani mert a szédülés erősebb lesz. Dr. Bessenyei Mónika neurológus válasza

Forduljon orvosához, hogyha bármilyen megmagyarázhatatlan, visszatérő, vagy súlyos szédüléses rosszullétei vannak! Bár a szédülés nem túl gyakran jelez súlyosabb betegséget, keresse fel orvosát, hogyha a szédülés vagy vertigó bármelyik alábbi tünettel egyidejűleg jelentkezik.

  • Egy eddig soha nem tapasztalt, más jellegű, vagy nagyon súlyos fejfájás.
  • Homályos látás.
  • Hallásvesztés.
  • Beszédzavar.
  • Alsó végtagi és/vagy felső végtagi gyengeség.
  • Eszméletvesztés.
  • Elesés vagy járási nehézség.
  • Zsibbadás.
  • Mellkasi fájdalom, túl gyors vagy túl lassú pulzus.

A szédülés kivizsgálása

A szédüléses betegségek kivizsgálásához - leszámítva egy-egy nagyon egyértelmű esetet - hozzátartozik valamilyen, a koponyát belülről ábrázoló képalkotó vizsgálat elvégzése. Ez vagy koponya-MRI- vagy koponya-CT-vizsgálatot jelent. A kettő között a különbség kissé leegyszerűsítve az, hogy az MRI a lágy részeket ábrázolja jobban, míg a CT a csontos struktúrákat.

Bővebben A szédülés kivizsgálása: CT és MRI

Olvasson tovább! A szédülés típusai és lehetséges okai

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus szakorvos

Ezt olvasta már?

Cikkértesítő

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Minden a témáról

Neurológiai betegségek

Neurológiai betegségek
274 cikk | 16333 regisztrált

▼ hirdetés

Infotár