A mellrák kezelése
aktualizálta: Dr. Balázs Anna megjelent:
Bár a betegség terápiájában még mindig a műtéti megoldások szerepe a legjelentősebb, több más - részben korszerű - kezelés is rendelkezésre áll. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a mellrák gyógyulási esélyei napjainkban sokkal jobbak, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.
| A téma cikkei |
| 7/1 A mellrák és típusai 7/2 A mellrák rizikófaktorai 7/3 A mellrák tünetei - Ezekre figyeljen az önellenőrzés során 7/4 A mellrák diagnózisa 7/5 A mellrák kezelése 7/6 Mikor van szükség az emlő eltávolítására? 7/7 Mellrákműtét után - További kezelések, teendők és tanácsok |
A mellrák kezelési módját, mindig a diagnózis alkotás során megállapított stádium szerint határozzák meg, amely a daganat méretén, elhelyezkedésén, szövettani típusán, molekuláris jellegzetességein, növekedési (osztódási) paraméterein és az esetleges áttétek jellemzőin alapul. Fontos tényező a daganat agresszivitása és a beteg általános állapota is.
Nincs tehát két egyforma betegség, vannak lassabban és gyorsabban romló állapotú betegek, akiknek eredményes kezelése más-más módszerrel történhet.
Az emlő daganatai és a hónalji nyirokcsomók
Az emlő (és daganatai) sebészetében meghatározó az a tény, hogy a szerv nyirokellátása döntően a hónalji nyirokcsomók felé történik. Daganatok esetén ezért nem elegendő csak az érintett terület kimetszése, hanem a hónalji nyirokcsomók vizsgálata, szükség esetén eltávolítása is a műtét szerves része.
A jóindulatú emlőelváltozások rendszerint egyszerű kimetszéssel gyógyíthatók. Megfelelő érzéstelenítést követően az elváltozás felett haránt, vagy ívelt bőrmetszés történik, és ez elváltozást rendszerint egy kis ép szegéllyel kimetszik az emlőállományból. Minden eltávolított anyag szövettani feldolgozásra kerül, melynek eredményéről a beteg rendszerint egy-két héten belül szerez tudomást.
Egynapos sebészeti ellátás
Az emlő sebét általában a sebváladékot elvezető kis cső (drain) felett, az esztétikai szempontoknak is megfelelő bőrben vezetett varrattal zárják. A csövecske akár már másnap eltávolításra kerülhet, és a beteg elengedhető. A legtöbb ilyen műtét úgynevezett egynapos sebészeti ellátás keretein belül biztonsággal elvégezhető.
Amennyiben a gondos kivizsgálás után sem egyértelmű az elváltozás természete, a műtét során lehetőség van egy gyorsfagyasztott szövettani vizsgálat elvégzésére, mely azt jelenti, hogy a kivett anyagot a pathológus kollégák még a műtét ideje alatt megvizsgálják, és ennek eredménye fogja meghatározni a műtét nagyságát.
Lehetséges az emlőmegtartás
Daganatok esetén a sebészi kezelés célja az emlőállomány daganatos részének teljes eltávolítása. Ez a korai emlőrákok esetén szerencsére nem jelenti a teljes adott oldali emlő eltávolítását. Általánosságban elmondható, hogy az emlőmegtartás lehetséges, ha a daganat egygócú, a 4 (5) cm-es nagyságot nem haladja meg, és nem központi (azaz az emlőbimbó mögötti) elhelyezkedésű.
Emlőmegtartó műtét
A műtét előtti legfontosabb feladat annak eldöntése, hogy a beteg alkalmas-e úgynevezett emlőmegtartó műtétre. Ebben az esetben nem kerül eltávolításra az egész érintett emlő, csak a daganat és a környező részeket metszi ki az orvos.
A beavatkozásnak több formája lehetséges:
- Lumpectomia - csak a tumor és annak közvetlen környezetét távolítják el.
- Szegmentrezekció - az emlő legkisebb egységének (szegmentjének) eltávolítása történik meg.
- Quadrantectomia - az emlő teljes érintett negyedét eltávolítják.
- Parciális rezekció - az emlőnek több mint egy negyed részét operálják ki.
A műtét folyamán mindig elvégzik a daganathoz legközelebb eső nyirokcsomó, az úgynevezett őrszem, más néven sentinel nyirokcsomó vizsgálatát. Amennyiben a daganatos beszűrtség jeleit mutatja, a kórjóslat rosszabb, ugyanis a daganat emlőn túli terjedés jelének tekinthető. Ilyenkor az érintett oldali hónalji nyirokcsomókat is eltávolítják. Az emlőmegtartó műtétek minden formáját követően, kiegészítő sugárkezelésre van szükség.
Egyes előrehaladott esetekben, amennyiben a vizsgálatok alapján meghatározott stádium megkívánja, az egész emlő eltávolítására is sor kerülhet, a mellkasfali izmokkal és zsírszövettel együtt. Az elmúlt években elvégzett vizsgálatok és elemzések azt igazolták, hogy az emlőmegtartó műtétek sugárkezeléssel kiegészítve ugyanolyan eredményesek, mint a teljes emlő eltávolítása, ezért napjainkban az előbbi módszerek választandók elsősorban.
Az emlő állományából sebészi úton eltávolított beavatkozásokat masztektomiáknak nevezzük. Megkülönböztethető a teljes és részleges emlő eltávolítás. Ezen utóbbi lehetséges bőr- és/vagy emlő bimbó megkímélő műtét, illetve a daganatos emlő egyik negyedének – quadrectomia – vagy egyéb, az emlő állományát megkímélő műtéti beavatkozás. Az utolsó beavatkozási formát lumpektomiának hívjuk.
Az emlőműtét technikai részletei |
| Technikailag ez kettős jelöléssel végezhető el biztonságosan: műtétet megelőzően képerősítő alatt sugárzó izotópot juttatnak az elváltozásba, majd közvetlenül a műtét kezdetekor úgynevezett szövetbarát (vitális) festékkel injektálják a daganat feletti bőrterületet. |
Utánkezelés és a kar vizenyője
Emlőmegtartó műtét után daganat esetén minden esetben szükség van a maradék mirigyállomány besugarazására, erről a beteget tájékoztatni kell. Elmaradása esetén a daganat kiújulási esélye fokozódik!
Amennyiben a hónalji nyirokcsomókban áttét sejthető, vagy biopsia során igazolható, a teljes hónalji zsír és nyirokszövet eltávolításra kerül a műtét során. Ilyenkor egy haránt irányú 8-12 cm-es bőrmetszést követően a nagy mellizom széle mentén jutnak a hónljárokba, ahol egészen a kar vérellátásáért felelős nagyerek szintjéig az összes nyirokcsomót (mely legalább 12 db-ot jelent) eltávolítják.
Gyakrabban lehet találkozni a végtag vizenyőjével, mert az eltávolított nyirokerek miatt, a karból való nyirokelvezetés károsodást szenvedhet. A vizenyő néha igen makacs és nehezen eltüntethető lehet, gyógyszeres és gyógytornász kezelést egyaránt igényel.
Kapcsolódó A mellrák patológiai lelete - Hogyan értelmezzük?
Kiegészítő kezelések
A mellrák kezelése folyamán szükség lehet sugárterápiára (radioterápia) és kemoterápiára is. Ez lehet neoadjuváns (ha a műtéti beavatkozás előtt kerül rájuk sor), vagy adjuváns (ha műtét után illeszkednek a kezelési folyamatba).
Ezen kezelések lényege, hogy az alkalmazott sugárzás és kemoterápiás szerek erős sejtpusztító hatással bírnak. A daganatos sejtek ezekre a hatásokra érzékenyebben reagálnak, hamarabb elpusztulnak, mint a szervezet egyéb sejtjei. Ebből adódik a terápia hatékonysága, ugyanakkor az is, hogy a dózis nem emelhető a végtelenségig, mivel akkor a szervezet egyéb sejtjei, területei is jelentős károsodást szenvednek, a mellékhatások súlyosabbakká válnak.
| Mellékhatások |
| Bár a sugár- és kemoterápia hajlamosíthat egyéb, a mellráktól eltérő rosszindulatú daganatok kialakulására, ám a kezelések kockázata jóval alacsonyabb, mint a kezelés elmaradásának kockázata. |
Sugárterápia
A sugárterápia kapcsán a sejtpusztító hatás, csak a sugárzás közelében figyelhető meg, így a daganat sejtjei célzottabban kezelhetők, mellékhatások (a bőr gyulladása, a környező területek kötőszövetesedése, megkeményedése) a kezelési terület környezetében észlelhetők. A sugárterápia egymást követően több alkalommal, előre meghatározott időpontokban történik.
Kemoterápia
A kemoterápiás szerek szisztémásan hatnak, így a kezelés mellékhatásai is szerteágazóbbak (hányinger, hányás, hasfájás, hasmenés, hajhullás, gyakori fertőzések a fehérvérsejtek károsodása miatt). A kemoterápiás kezelés többféle szerrel, azok kombinációjának alkalmazásával történik. A gyógyszereket a páciens előre meghatározott alkalommal, tervezett időközönként kapja, amennyiben nem lép fel olyan mellékhatás, ami a kezelést befolyásolja. Egyes gyógyszerek mellékhatása a csontritkulás, így a terápiában részesülő betegeknek fokozottan figyelniük kell csontjaik erősségére.
Hormonterápia
A mellrák terápiájában igen nagy jelentősége van az úgynevezett hormonterápiának. A kezelés tervezése előtt két speciális tényező ismerete szükséges: laboratóriumi körülmények közt, a daganatból származó szövettani mintából nyert sejtek vizsgálatával megállapítják, hogy azok milyen mennyiségben tartalmaznak hormon receptorokat (ösztrogén receptort), valamint hogy kimutatható-e egy speciális fehérje, az úgynevezett HER-2 megnövekedett jelenléte. 2001 óta potenciálisan hormon érzékenynek tartjuk az olyan emlődaganatot, amely sejtjeinek több mint egy százaléka tartalmaz hormon receptort.
| Az ösztrogén hatásának gátlása |
| Az ösztrogén hatása kétféleképpen akadályozható meg: az ún. szelektív ösztrogénreceptor-modulátorok gátolják annak kötődését a sejtek felszínén található receptorhoz, így az ösztrogén nem tud bejutni a daganatos sejtekbe sem, ezáltal képtelen a növekedést elősegítő hatásának kifejtésére. Az ún. ösztrogénreceptor down-regulátorok a sejtek felszínén található receptorok számát csökkentik, így sokkal kevesebb ösztrogént képesek a sejtek felvenni, a kevés mennyiség pedig már nem elég a hatás kifejtéséhez. |
A kezelési eljárás elméleti alapja az, hogy a daganatok ösztrogén jelenlétében gyorsabb növekedésre képesek. Azonban ha a szervezetben jelenlévő hormonokat úgynevezett antiösztrogénekkel semlegesítik, azok nem tudják kifejteni a daganat növekedését és kiújulását elősegítő hatásukat.
Az ösztrogén szerepe
Az ösztrogénhatás a szervezetben keringő ösztrogén mennyiségének csökkentésével is gátolható. Ennek klasszikus módszere a petefészkek műtéti eltávolítása, mivel klimax előtti korban lévő nők szervezetében ez a fő ösztrogéntermelő szerv. Napjainkban ugyanakkor előtérbe került a műtétet elkerülhetővé tévő módszer, amely során a petefészkek működését gyógyszerek segítségével gátolják. Menopauza utáni betegek esetében az ösztrogénszint csökkentése az úgynevezett aromatáz gátló gyógyszerek segítségével történik, amely az ösztrogén képződésének végső lépését gátolja.
A hormonterápia lehet neoadjuváns, amelynek szerepe, hogy az előzőleg nem operálható vagy emlőmegtartó műtétre nem alkalmas betegek esetében, a beavatkozást lehetővé tegye a daganat méretének megkisebbítésével. Adjuváns terápiaként csökkenti a betegség kiújulásának, a mellrák ellenoldali megjelenésének a rizikóját.
| Kedvező mellékhatás? |
| A hormonkezelésnek számos kedvező mellékhatása is van. Lassul például a csontritkulás előrehaladása, csökken a vér zsírtartalma vagy kimutathatóan csökken a petefészekrák kialakulásának esélye is. |
Szisztémás terápia
A kemo- és hormonterápia az úgynevezett szisztémás terápiák közé tartozik, amelyek a szervezet egészére hatnak. Előnyük, hogy a testben bárhol előforduló daganatos sejtek elpusztítására képesek, így a még klinikailag nem észlelhető áttéteket is képesek elpusztítani.
A fenti terápiás módszerek bármelyikét lehet ún. palliatív céllal is alkalmazni. Ilyenkor a kezeléstől nem várható a betegség gyógyulása, de az életminőséget, a daganat és az áttétek számát és méretét esetleg csökkenti.
A mellrák célzott, biológiai kezelési lehetőségei
A mellrákok kb. 20-25%-ban a sejtek növekedéséhez szükséges úgynevezett növekedési faktor receptorból (HER2) rendkívül nagy mennyiség található, amely ellen sikerült kifejleszteni a megfelelő ellenanyagokat. Így az úgynevezett HER2 pozitív (a növekedési faktor receptort nagy mennyiségben tartalmazó) mellrákok esetében rendelkezésre állnak olyan célzott, biológiai kezelések, amelyek a szervezet természetes immunrendszerének a befolyásolásával célirányos támadást tesznek lehetővé a tumoros sejtek irányába és szelektíven elpusztítják azokat.
Bővebben HER2 pozitív mellrák
A mellrákban alkalmazott célzott kezelések másik formájának a hatása a daganatos érképződést gátolja, amelynek következtében a daganat nem jut elegendő tápanyaghoz és így csökken a daganatos sejtek életképessége és osztódása.
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit, családorvos, Dr. Sasi Szabó László, általános sebész
Aktualizálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu
