A mellrák és típusai

szerző: Dr. Kovács Árpád klinikai onkológus, Dr. Kónya Judit családorvos - WEBBeteg összeállítás
aktualizálta: Dr. Balázs Anna frissítve:

A mellrák a középkorú nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, ezért fontos a rendszeres önellenőrzés és - különösen 40 éves kor fölött - a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Bár a férfiaknál meglehetősen ritka, nem példa nélküli a melldaganat.

A mellrák az emlőt alkotó normál sejtek átalakulásával keletkezik. Kialakulásában számos kockázati tényező ismert. Fokozott a mellrák kialakulásának a kockázata családi halmozódás, bizonyos genetikai elváltozások esetén, 45 évesnél idősebb életkorban, korábbi jóindulatú elváltozás vagy mellrák esetében. De nagyobb eséllyel alakul ki a betegség az elhízott, dohányzó, rendszeresen alkoholt fogyasztó, ülő életmódot folytató nők esetében is.

Az orvosok és kutatók előszeretettel tanulmányozzák a mellrák kiváltó okait, biológiai viselkedését, így ismereteink fokozatosan bővülnek, ezáltal a diagnózis egyre biztosabban felállítható, a terápiás spektrum pedig újabb és újabb korszerű eljárásokkal bővül. Ennek köszönhetően a mellrák gyógyulás esélyei sokkal jobbak, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A mellrák téma cikkei
7/1 A mellrák és típusai
7/2 A mellrák rizikófaktorai
7/3 A mellrák tünetei - Ezekre figyeljen az önellenőrzés során
7/4 A mellrák diagnózisa
7/5 A mellrák kezelése
7/6 Mikor van szükség az emlő eltávolítására?
7/7 Mellrákműtét után - További kezelések, teendők és tanácsok

A leggyakrabban előforduló mellrák típusok

A mellrák nem egységes betegség, annak számos formája fordul elő.

A betegség lehet egyoldali, amikor csak az egyik emlőben található meg, de lehet kétoldali is, mikor mindkét emlőt érinti. Leggyakrabban az egyoldali forma fordul elő.

A mellrák leggyakrabban az emlők külső-felső negyedében fordul elő. Az emlőbimbóhoz közeli területen 20-25, a külső-alsó negyedben 10, a belső-felső negyedben 10-15, a belső-alsó negyedben 5-10, a hónalj felé eső területen szintén 5-10 százalék a daganat előfordulásának aránya.

Mellrák bármely, az emlőt felépítő sejttípusból származhat. A leggyakoribb emlőrák típusok a tejcsatornákat, illetve a tejmirigyeket alkotó sejtekből (carcinoma ductale és carcinoma lobulare) alakulnak ki. A normál emlőállományon belül növő daganatok idővel képesek lesznek átlépni a szöveti határokat, ekkor beszélünk invazív daganatokról. Későbbiekben a nyirok és vérekbe törve lokális nyirokcsomó és távoli szervi áttétek keletkezhetnek.

  • Mirigyes állomány - Felépítésében lebenykék és az emlőbimbóhoz vezető csatornácskák vesznek részt. A lebenykék feladata a szoptatás folyamán az anyatej termelése, mely a csatornácskákon keresztül jut az emlőbimbóhoz, ahol azok nyílásán keresztül ürül ki. Az úgynevezett lobularis carcinómák a lebenykékből indulnak ki, az úgynevezett ductalis carcinómák a csatornácskákból. Mindkét típusnak további altípusai ismeretesek, melyet a diagnózis felállítása során mindig meghatároznak.
  • Zsír- és kötőszövet - A mirigyes állomány védelmére szolgál, az emlő méretének és formájának meghatározója. Kivételt képez a terhesség és a szoptatás ideje, amikor a mirigyes állomány jelentősen megnő: ekkor az emlő tulajdonságait az határozza meg.
  • Vér- és nyirokerek.

A kezelési tervet is meghatározhatja, ha az emlődaganat genetikailag örökletes típusáról van szó. A mellrákos esetek 20-30%-a örökletes, az elváltozásért a BRCA1 és BRCA2 gén családilag halmozódó mutációja felelős.

A leggyakoribb két altípust az alapján különböztetjük meg, hogy áttörtek a ductusok/lobulusok szöveti határain vagy sem.

Mammogrammon ábrázolódó mellrák
Mammogrammon ábrázolódó emlőtumor; Forrás: http://z.about.com/d/breastcancer

Nem invazív emlőrák altípusok

  • LCIS (lobularis carcinoma in situ): Más néven lobularis hyperplasiának is nevezik. Erre a szövettani típusra az jellemző, hogy a tejmirigyek (lobulusok) szöveti határait nem haladja meg, gyakorlatilag az egyik legkedvezőbb prognózisú altípus. Megjelenése azonban a későbbiekben invazív daganat kialakulásnak kockázatát hordozza.
  • DCIS (ductalis carcinoma in situ): A leggyakrabban előforduló in situ carcinoma típus. A tejcsatornákat (ductusokat) nem haladja meg, azok szöveti határait nem lépi át. A tejcsatornákon belül képes terjedni, kezelés nélkül idővel invazív rákká alakulhat.

Invazív emlőrák altípusok

A másik nagy alcsoportot az invazív emlőrákok alkotják. Ezek a daganatok áttörik a normál szöveti határokat, „betörést” (inváziót) mutatnak a szövetekbe. Számos altípusuk ismert:

  • carcinoma ductale invasivum: a leggyakoribb altípus, az esetek 80 százalékában ezzel a diagnózissal kerülnek a betegek felfedezésre. A ductusokból indul ki a betegség, mely a környezeti terjedés mellett a nyirokutakba és a vérerekbe is betörhet, ezáltal okozva nyirokcsomók, illetve távoli szervek áttéteit.
  • carcinoma medullare: a ductalis invasiv carcinoma egy altípusa. Ritka forma az esetek alig 5 százalékban található meg. Jellemzője, hogy a normál emlőszövettől éles határral válik el.
  • carcinoma tubulare: ugyancsak a ductalis invazív carcinoma altípusa. Ritkán, az esetek 2 százalékában találkozunk ezzel az altípussal. Kedvező prognózisú betegség.
  • metaplasticus carcinoma: jellemzője, hogy a szöveti képben megjelennek a normál emlőben nem jelenlévő sejtek (például bőrsejtek). Nagyon ritka megjelenésű daganat.
  • colloid carcinoma: más néven mucinosus carcinoma. Jó prognózisú, ritka betegség. Jellemzője, hogy mucint (sűrű nyákszerű anyagot) termelő sejtek találhatóak benne.
  • carcinoma lobulare: a másik nagy szövettani alcsoport, az esetek 10-15 százalékában találkozunk ezzel a diagnózissal. A tejtermelő mirigyekből (lobulusok) terjed a környező szövetekre. Jellemzője, hogy gyakran több gócban jelenik meg az emlőállományon belül.
  • mixed carcinoma: kevert sejtes carcinomák, több altípus szövettani képe is megtalálható
  • egyéb: sok ritka altípus is megjelenhet (anaplasticus, lymphoid, stb.), melyek nagyon ritkák.
  • inflammatory breat cancer: gyulladásos emlőcarcinoma, az estek 1-3 százalékát alkotják. A daganatsejtek a bőr nyirokerein keresztül terjednek, ezáltal narancshéjszerű bőrelváltozást, az emlő megnagyobbodását, érzékenységét, bőrpírt, kimelegedést okozva (lokális gyulladásos jelek). Rossz prognózisú, agresszív szövettani forma.

A HER2-pozitív emlőrák

Ez egy igen agresszív daganattípus, gyorsan növekszik és fiatalabb nőkben is kialakulhat. Előfordulhat az is, hogy már áttétet képzett, mire felismerésre kerül. Ezért ha felmerül az emlőrák, mint lehetséges diagnózis, fontos a mielőbbi szövettani mintavétel. Így megtudhatjuk, hogy HER2 pozitivitással állunk-e szemben.

A férfiaknál súlyosabb

Az összes mellrákos megbetegedés körülbelül egy százaléka férfiakban alakul ki, azonban az ő esetükben a betegség agresszívebb, a lefolyás gyorsabb, a kezelés nehezebb. A nők nagyobb arányát két tényező magyarázza: nőknél az emlő mérete nagyobb, ezáltal potenciálisan nagyobb eséllyel alakul ki náluk a daganat. A másik ok az emlőrák biológiai viselkedéséből adódik, ugyanis a mellrákok egy részének kialakulása és növekedése, a női nemi hormonok függvénye, így értelemszerűen a férfiaknál mások a kór kialakulásának esélyei.

Részletesen Férfiaknak is lehet mellrákjuk?

Teszt Ön felismerné a mellrákot? Tudásteszt

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit, családorvos, Dr. Kovács Árpád, klinikai onkológus, sugárterápiás szakorvos
Aktualizálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.