A leukémia típusai
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:
A leukémiáknak (csontvelődaganatok) több fajtája ismert, azonban hagyományosan négy fő típusát különböztetjük meg, amelyeknél a vér más-más sejtjei válnak daganatossá, továbbá más a betegség kórlefolyása, kezelési módja és a betegek gyógyulási esélyei, kilátásai.
A téma cikkei |
| 6/1 Leukémia - Nem csak gyermekbetegség |
A betegség időbeli lefolyása szerint megkülönböztetjük az akut (heveny) és a krónikus (idült) formákat. Az akut leukémiák rendszerint jóval gyorsabban súlyosbodnak, és megfelelő terápia hiányában rövid időn belül a beteg halálát okozzák. A krónikus lefolyású megbetegedések ezzel szemben elhúzódnak, és kezelés nélkül is több évig tart a kórlefolyás, a betegek tünet- és panaszmentessé tehetőek, de az esetek döntő többségében nem gyógyíthatóak meg.
Egy másik szempont szerint a betegség kiinduló sejtjei szerint elkülöníthetjük a limfoid és mieloid leukémiákat. A limfoid típus a limfocitákat kialakító sejtekből (keringő fehérvérsejtek, illetve nyirokcsomóban lévő fehérvérsejtek) alakul ki, ezzel szemben a mieloid leukémia a mieloid eredetű csontvelői fehérvérsejtek vonalából alakul ki.
A csontvelő egy közös őssejtet termel, amelyek különböző fázisokon túljutva alakulnak érett sejtekké (vörösvértest, fehérvérsejtek vagy vérlemezke), ám néha az érett sejtek kialakulásának folyamata rendellenes módon zajlik le. Akut leukémiák esetén a fehérvérsejtek érési folyamata szakad meg, a krónikus leukémiák esetén a sejtek érettek, ám rendellenes módon működnek. Az éretlen és kóros sejtek (más néven blasztok) gyorsan osztódnak, és a szervezet bizonyos szerveiben vagy szöveteiben összegyűlve megzavarják annak működését (pl. máj, lép), illetve jelentős tömegük miatt kiszorítják az egészséges sejteket a csontvelőből. Ezek a folyamatok okozzák a szerteágazó tüneteket.
| Vérképzés és a fehérvérsejtek |
| A vér sejtjeit alapvetően a csontvelő képzi, érésük itt, a keringő vérben és a nyirokcsomókban történik. Ezek a sejtek az oxigénszállításért felelős vörösvértestek, a fertőzésekkel szembeni védelemben szerepet játszó (többféle típusú) fehérvérsejtek és a véralvadásban nélkülözhetetlen vérlemezkék. A fehérvérsejtek további három fő típusra oszthatók: granulocitákra, monocitákra és limfocitákra. A granulociták apró, hólyagszerű részecskéket tartalmaznak, amelyekben elhelyezkedő speciális fehérjék (enzimek) képesek különböző kémiai anyagokat lebontani és baktériumokat elpusztítani. A monociták ugyancsak képesek kiválasztott, úgynevezett citokinekkel felvenni a harcot a fertőzést okozó kórokozókkal, illetve akár daganatsejtekkel, illetve számos kórokozó bekebelezése és direkt sejten belüli pusztítása révén is védik szervezetünket. A fehérvérsejtek harmadik csoportját képező limfociták további két fő típusra oszthatók: T- és B-limfocitákra, ezek az immunrendszeren belül különböző feladatokat töltenek be. A B-limfociták antitestek termelésével védik a szervezetet. Az antitestek olyan fehérjék, amelyek baktériumokat vagy vírusokat felismernek, és azok felszínén képesek megkötődni. Kötődésük más sejtek számára jelet ad arra, hogy elpusztítsák az antitestekkel fedett kórokozót. A T-limfociták egyrészt a vírusokkal szembeni védelmet biztosítják. Amikor egy vírus bejut egy sejtbe, a fertőzött sejtet különböző sejtfelszíni fehérjék képzésére bírja. A T-limfociták azok, amelyek felismerik ezeket a fehérjéket és az általuk kibocsátott molekulákkal elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket. A T-sejtek ezek mellett a daganatokkal szembeni védekezést is szolgálják. |
Akut leukémiák
Akut leukémiák esetén éretlen fehérvérsejtek jönnek létre, majd az éretlen kóros sejtek szabályozás nélküli szaporodása révén alakul ki a leukémia. Az egészséges sejtek termelődésének hiánya miatt a betegség súlyos fertőzésekkel (nincs ép fehérvérsejt), vérzésekkel (nincs vérlemezke) és vérszegénységgel (nincs elegendő vörösvértest) jár. Akut leukémiák esetén tehát elsősorban az elégtelen csontvelőműködés miatti tünetek mutathatók ki: sápadtság, fáradtság, gyengeség, vérzés (gyakori orrvérzés, könnyen szerzett véraláfutások), ismeretlen eredetű lázas állapot, fertőzések.
Az akut leukémiák két fő típusa az akut limfoid leukémia (ALL), és az akut mieloid leukémia (AML). A kétféle leukémia kialakításában eltérő vérsejtek vesznek részt.
- Akut limfoid leukémia (ALL) esetén a T- vagy a B-limfociták és előalakjaik válnak daganatossá - utóbbiak gyakrabban. A leukémia ezen típusa gyermekkorban gyakoribb.
- Akut mieloid leukémia (AML) más néven akut non-limfocitás leukémia (ANLL) esetén a monociták és/vagy a granulociták előalakjai lesznek a daganatos sejtek.
Krónikus leukémiák
Nem a blasztsejtek érésében támad zavar a krónikus leukémiák esetén, hiszen ilyenkor normális, érett kinézetű, de valójában kóros működésűek a sejtek.
A krónikus leukémiák két fő csoportja, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) és a krónikus mieloid leukémia (CML). Mikroszkóp alatt vizsgálva a vér sejtjeit a kétféle krónikus leukémia egyszerűen elkülöníthető.
- A krónikus limfocitás leukémia (CLL) a T- vagy B-limfocitákat érinti. A B-sejt gyakrabban érintett, mint a T-sejt (ez utóbbi csak 5 százalékban). A betegségben szenvedőknél érettnek tűnő limfociták terjednek a nyirokcsomókban és más nyirokszervekben, de ezeknek a kóros sejteknek nincs meg az eredeti immunrendszert képző funkciója. Az első tünet a panaszt nem okozó nyirokcsomó-megnagyobbodás, vagy a tünet nélküli, laborvizsgálattal igazolt magas fehérvérsejtszám (azon belül limfocita szám) lehet.
- Krónikus mieloid leukémia (CML) esetén a túlzott granulocita termelés jellemző. Ezeknek a sejteknek is hiányzik az eredeti funkciójuk, és az egészséges sejtek képződését elnyomják. Alattomosan jelentkező általános tünet a fáradtág, étvágytalanság, gyengeség, fogyás, láz, éjjeli izzadás, hasi teltségérzés, lépmegnagyobbodás.
További leukémia típusok
E négy fő csoport mellett természetesen léteznek még más alcsoportok is, melyeket leginkább a sejtek eredete szerint osztályozzák (pl. B-sejtek vagy a T-sejtek), de ezeken kívül ismertek ritkább leukémia típusok is.
Lásd még Egy ritkább leukémia típus: a hajas sejtes leukémia (HCL)
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész
Lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
