Általános munkavédelmi szabályok

A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelményeket foglalja magában. Általános szabályait az 1993. évi XCIII. törvény szabályozza, hatálya csak a szervezett munkavégzést végzőkre vonatkozik. A jogszabály 2024-től új rendelkezésekkel bővült.

A munkavédelemre vonatkozó szabályok rendszerében a legalsó szinten a munkáltató belső szabályozása áll, gyakorlatilag azonban ez tekinthető a legfontosabb regulának. A munkáltatói előírás egyébként kötelező erejű, megszegése tehát ugyanúgy szankcióval jár, mint a jogszabályok be nem tartása.

Főszabály, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége, és ennek módját a munkáltatónak kell meghatároznia. A munkáltató a felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg a munkavégzés rá vonatkozó szabályait.

A munkavállaló mindezek mellett köteles rendeltetésének megfelelően használni és tisztítani az egyéni védőeszközt, aminek a használata nem csak joga, de kötelessége is a dolgozónak. Tehát a munkavállaló semmilyen módon nem mondhat le a védőeszköz használatáról.

Munkavédelmi képviselők

A munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani. Ennek egyetlen feltétele, hogy az adott gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt. A képviselő-választás 2024. január 1. napjától kötelező.

Ha a munkáltató munkavédelmi képviselő választásra kötelezett, a munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított hat hónapon belül meg kell tartani. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.

A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen

• a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
• az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
• a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

Munkáltatók kötelezettségei a munkavédelem keretében

A munkajogi felelősség keretében a munkáltató felelősséggel tartozik a munkavállalóval szemben a megfelelő munkakörnyezet kialakításáért, a kollektív és egyéni védelem biztosításáért, a szükséges információk átadásáért, valamint a dolgozók adatainak védelméért is.

Mindemellett a munkáltató köteles eltűrni az állami hatóságoknak a munkavédelmi szabályok betartását célzó ellenőrzését, elérhetővé tenni az ehhez szükséges információkat, egyebekben együttműködni az ellenőrzést végzővel, végső soron teljesítenie kell a vele szemben kirótt szankciókat.

A munkavégzésnek munkavédelmi szempontból vannak személyi feltételei, mely alapján a munkáltató kizárólag arra alkalmas személlyel végeztetheti el az adott munkát. Ez az alkalmasság kétirányú, azaz a munkavállalónak meghatározott munkakörökben meg kell felelnie az orvosi munka-alkalmassági vizsgálaton, és minden esetben megfelelő szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie az adott feladat ellátásához. A munkahely, a munkaeszköz és a munkagép, az anyag, a technológia, valamint a munkaszervezés pedig az alapvető tárgyi feltételeket jelentik.

A munkáltatónak munkavédelmi oktatásban kell részesítenie a munkavállalót a munkába állásakor, munkahelye vagy munkaköre megváltoztatásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésénél vagy a munkaeszköz átalakításakor, valamint új technológia bevezetésekor is. Az előírt ismeretek megszerzéséig a dolgozó foglalkoztatása tilos, így kizárt a munkabalesetért történő önkéntes önálló felelősségvállalás is.

Munkavállalók kötelezettségei a munkavédelem keretében

A munkavállaló kötelezettségi körébe tartozik, hogy a munkavállalónak kötelessége az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó előírások szerint végezni, továbbá a munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetve a munkaviszonyra vonatkozó előkészítő vagy befejező munkákat elvégezni.

A dolgozó megtagadhatja a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha pedig az utasítás végrehajtása mások életét, egészségét vagy testi épségét veszélyezteti, akkor a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás végrehajtását.

A munkavállalónak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban kell munkát végeznie. Ennek keretében a tőle elvárható módon meg kell győződnie a munkaeszköz biztonságos állapotáról, azt a rendeltetésének megfelelően, a munkáltató utasításai szerint kell használnia, és el kell végeznie a számára előírt karbantartási feladatokat.

Ezen túl az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően kell használnia, és tőle elvárhatóan tisztán kell tartania, a munkaterületen meg kell tartania a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot, továbbá el kell sajátítania a munkája biztonságos elvégzéséhez nélkülözhetetlen ismereteket, részt kell vennie - amennyiben munkakörében jogszabály által vagy munkáltatói döntés alapján szükséges - az előírt orvosi, illetve pályaalkalmassági vizsgálaton. A munkavállalónak az esetlegesen bekövetkező balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell.

A munkavédelmi hatóság feladatai

A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el. A Hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék.

A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed

1. a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek megvalósítását is;
2. a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;
3. a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.

A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására. Ha a kötelezett a munkavédelmi hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a meghatározott cselekmény végrehajtását a munkavédelmi hatóság foganatosítja.

A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó (ezeket részletesen nevesíti a törvény), és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy az összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.

Folytatás Különös munkavédelmi szabályok

Hasznos link Országos Munkaügyi- és Munkavédelmi Felügyelőség

(Szerző: dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász - WEBBeteg)