Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok)

Az ajak-, illetve szájpadhasadék (népiesen nyúlajak és farkastorok) hazánkban is az igen gyakori fejlődési rendellenességek közé tartozik. Nagyjából minden 5-600 újszülöttből egyet érint ezen elváltozások valamelyike.

Kialakulásuk annak köszönhető, hogy a magzat fejlődése során a két oldalról, valamint középről növekvő, az orr- és szájüreget kialakító és egymástól elválasztó szövetek, nem nőnek össze megfelelően. Így – a fejlődési rendellenesség súlyosságától és lokalizációjától föggően – ajak-, illetve szájpadhasadék alakul ki, vagy a súlyossabb formákban a kettő egyszerre van jelen.

Amennyiben az ajakhasadék nemcsak a felső ajak és az orrnyílás közötti folytonossághiányt jelenti, hanem kiterjed a felső állcsontra is, akkor állcsonthasadékról is beszélünk.

A szájpad hasadéka is különböző mértékű lehet. Lehet egy vagy kétoldali, és érintheti csak a lágyszájpadot, vagy végighúzódhat a teljes szájpadláson. Ez utóbbi esetben az orr- és szájüreg nem különül el egymástól.

A rendellenesség kialakulásának pontos oka nem tisztázott.

A szövetlemezek inkomplett záródását okozhatja a terhesség alatti dohányzás, a kismama nem megfelelő táplálkozása, bizonyos gyógyszerek, pl. antiepileptikumok szedése, illetve egyes terhesség alatti vírusfertőzések is.

Mindemellett genetikailag is meghatározott az elváltozás kialakulása. Amennyiben a családban már van hasonló rendellenességgel született egyén, akkor a baba sokkal nagyobb valószínűséggel fogja örökölni az elváltozást.

A fejlődési rendellenesség, gyakran már a terhesség alatt felismerhető UH segítségével, ha azonban erre nem kerülne sor, akkor a születést követően, rövid időn belül egész biztosan nyilvánvalóvá válik az eltérés.

Különböző problémákat okoz az újszülötteknél

Attól függően, hogy mely területek érintettek, az újszülöttnél különböző problémák jelentkezhetnek. Önálló ajakhasadék esetén, a száj körkörös izmainak rendellenessége miatt, a szopási nehézség a legszembetűnőbb.

Szájpadhasadék esetén a hangképzést, orrlégzést, táplálkozást egyaránt befolyásolja a folytonássági hiány.

Mivel a szájpad hasadékának zárása a születést követően azonnal nem történhet meg, néhány intézményben egy lemezt helyeznek el a szájüregben, amely egyrészt elzárja egymástól az orr- és szájüreget, könnyítve ezzel a táplálást, másrészt pedig húzóerőt fejt ki a nyílás két szélére, így fokozatosan kissebbíti a hasadékot az operáció napjáig.

A szájpadhasadékkal született gyerekek a helyes hangképzés, tiszta beszéd elsajátítása céljából gyakran logopédus segítségére szorulnak.

A tökéletlen összenövések, miatt a fülkürt sem szellőzik megfelelően, ami gyakran krónikus középfül gyulladást okoz.

Ritkán előfordul, hogy a sikeres operáció és a logopédiai segítség ellenére is, fennállnak a hangképzési problémák. Ilyenkor a gyermek 3 éves kora körül, de mindenképpen még beiskolázása előtt, újabb műtéti beavatkozás szükséges.

A műtéti megoldás az egyetlen kezelési mód

A kezelés tehát egyértelműen – a fejlődési rendellenesség minden formájánál – műtéti beavatkozást jelent.

Ennek időpontja nagymértékben függ a baba általános állapotától, de nagy általánosságban az mondható, hogy ajakhasadék esetén 3 hónappal a születést követően megtörténik az első beavatkozás. Előfordul – pl. kétoldali hasadék esetén – hogy nem egyszerre zajlik az elváltozás helyreállítása, hanem rövid időn belül két műtétet végeznek az orvosok.

A szájpadhasadék zárására, legkésőbb 1-2 éves korig kerül sor, az állcsonthasadékot pedig csak jóval később, 10-12 éves korban állítják helyre. Kisebb korrekciós műtétekre még ezeket követően is szükség lehet.

A kezelés nem ér véget a műtétettel

Kezelésük azonban nem ér véget a műtétekkel! A gondozásukban résztvevő szakemberek – gyermekorvosok, fül-orr gégészek, logopédusok, fogorvosok és szájsebészek, esetenként plasztikai sebészek és pszichológusok – szükség esetén felnőtté válásukig követik fejlődésüket, és egészségi állapotukat, így segítenek megelőzni minden lehetséges szövődményt és komplikációt, illetve áthidalni minden olyan pszichés és egyéb jellegű nehézséget, ami a ‘másságukból’ adódhat.

Fontos tudni, hogy a megfelelő időben elvégzett műtétnek, illetve a tartós és rendszeres gondozásnak köszönhetően, a rendellenességgel született gyerekek is teljes értékű életet élhetnek.

Fizikai és szellemi teljesítményük semmiben nem marad el kortársaikétól!

Tovább Ajak- és szájpadhasadékos babák szoptatása

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos