A rekedtség okai és kezelése

Számos különböző ok vezethet rekedtséghez, melyek lehetnek akár banálisak is, mint például a hangszalagok megerőltetése, de olyan súlyos betegség is állhat a háttérben, mint például a gége rosszindulatú daganatos elváltozása. Mi történik tulajdonképpen, amikor elmegy a hangunk, mi minden okozhatja, és hogyan kezelhető a rekedtség?

A rekedtség okai

A rekedtség közvetlen oka, hogy megduzzadnak, begyulladnak a hangszalagok, ennek hátterében állhat például fertőzés, túlterhelés vagy daganat.

Az egyik leggyakoribb kiváltó ok az akut garat- vagy gégegyulladás, ami legtöbbször vírusfertőzés következménye. Súlyosbodhat a rekedtség, ha a gyulladás alatt a hangszalagok fokozott igénybevételnek vannak kitéve.

A hangszálak fokozott igénybevétele szintén rekedtséget vált ki, például éneklés, hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás következtében.

Mind gyermek-, mind felnőttkorban lehet hangképzési rendellenesség is a reketség oka.

Lehetnek a hangszalagokon olyan jóindulatú elváltozások, amik szintén rekedtséget okozhatnak, ilyenek például hangszalagcsomók, -polypok és -ciszták.

A gastrooesophageális refluxbetegség (GERD) is okozhat rekedtséget, ilyen esetekben a gyomor savas tartalma a nyelőcsőbe távozik, ez a sav a hangszalagokat irritálhatja és rekedtséget okoz. Ennek fennállta esetén a hang jellemzően a reggeli órákban a legrekedtebb, és a nap folyamán ez az állapot fokozatosan javul. Gombóc- vagy nyákos érzés lehet a torokban, ami krákogást vagy kellemetlen érzést okoz. Ez utóbbi tünetek hátterében nemcsak GERD, hanem számos egyéb súlyos betegség is állhat!

A laryngopharyngeális reflux (LERD) betegségben a gyomorsav feljut a nyelőcső felső záróizmához, bejut a garatba, gégébe és a tüdőbe. Ezek a szervek sokkal érzékenyebbek a savra, a LERD-es esetekben a savas felböfögés és a gyomortáji fájdalom sokszor hiányzik.

A dohányzás szintén okozhat rekedtséget, és mivel a dohányzás hajlamosít gégerákra is, ezért ha egy dohányos rekedtté válik, a fül-orr-gégészeti vizsgálat elengedhetetlen.

Rekedtség kialakulhat a nyaki régiót érintő operáció után is.

Rekedtséget okozhatnak kémiai anyagok, melyek ingerlik a nyálkahártyát.

Egyes ideggyógyászati betegségek szintén okozhatnak rekedtséget, például ilyen a Parkinson-kór, a stroke stb. A bénult hangszalagok a gyenge, légzésszerű hang okai lehetnek.

Számos egyéb betegség okozhat még rekedtséget, ilyen például a pajzsmirigy megnagyobbodása, a Hashimoto-thyreoiditis, a pajzsmirigy-alulműködés, a krupp, a diftéria, a tuberkulózis, az allergia és a gégerák, a pajzsmirigyrák, vagy a nyak-torok területén kialakult egyéb daganat is. Egyes sokízületi gyulladásban szenvedő betegeknél a tünetek részeként rekedtség is jelentkezhet.

Mikor forduljon orvoshoz?

Keressen fel fül-orr-gégész szakorvost, ha az alábbiak közül bármelyiket tapasztalja:

• a rekedtség 2 hétnél tovább tart;
• a rekedtséget erős fájdalom kíséri,
• a rekedtséget légszomj kíséri;
• a rekedtség köhögéssel társul;
• Ön dohányzik és rekedtség jelentkezik Önnél;
• a rekedtség mellett köhögés, véres köpet jelentkezik;
• nyelési nehezítettsége van;
• csomó van a nyakán;
• komoly zavarai vannak a hangképzéssel;
• beszéd vagy nyelés közben fájdalma van;
• megváltozott a hangszíne;
• elhúzódó rekedtség,
• látszólag ok nélküli rekedtség;
• gyermeknél jelentkező rekedtség.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Az orvos a rekedtség fennállásának időtartamából és a további tünetekből, ami lehet pl. láz, fájdalom vagy légzési nehézség, közelebb kerülhet a diagnózishoz. Megkérdezi, átesett-e operáción, vagy kapcsolatba került-e valamilyen kémiai anyaggal, vegyszerrel (pl. ammónia, sósav).

A kivizsgálás során számíthat laryngoscopos vizsgálatra a fül-orr-gégészeten, ilyenkor vékony endoszkóppal vizsgálják a gége, a hangszalagok mozgásait és állapotát. Ettől vékonyabb eszköz a fiberoszkóp, mely szintén a hangszalagok állapotának vizsgálatára szolgál.

Ha a rekedtség három hónapnál tartósabban fennáll, és nem igazolódik fül-orr-gégészeti ok vagy reflux, akkor ideggyógyászati vizsgálat is javasolt.

A rekedtség kezelése

A rekedtség kezelése a kiváltó ok függvénye.

Ha a rekedtséget megfázás vagy a hangszalagok enyhébb megerőltetése okozza, akkor a nyálkahártya duzzanata otthon is kezelhető. Ha ennél komolyabb ok áll a háttérben, akkor orvosi kezelésre van szükség. Ennek eldöntését minden esetben bízza orvosra! Ne állítson fel öndiagnózist!

Bakteriális fertőzés esetén antibiotikum szedése válik szükségessé.

A hangképzési zavarokat logopédus hangterápia segítségével kezeli.

Refluxbetegség esetében savtermelődést gátló szerek és prokinetikumok adása javasolt, ez utóbbiak a nyelőcső-motilitást és a záróizom-funkciót javítják.

A hangszalagokon kialakult polipot, csomót, cisztát, ödémát, daganatot mindig műtéti úton kell eltávolítani. Többnyire elegendő egy mikrosebészeti beavatkozás vagy lézeres műtét is. Mindkét módszer kíméletes és viszonylag kevés vérzéssel jár. Rosszindulatú tumor esetén onkológiai és sebészi kezelés is szüksége: soperációval, kemoterápiával vagy sugárkezeléssel gyógyítható, vagy ezek kombinációjával.

Mit tehet, hogy javuljon az állapota?

• Kövesse kezelőorvosa utasításait!
• Kímélje hangszalagjait! Kerülje a beszédet, az éneklést és a suttogást is, mivel az is nagy megterhelést jelent a hangszalagoknak.
• A meleg gyógynövényteák, például a kamilla, enyhítik a torokban a kaparó érzést. A szopogató tabletták fokozzák a nyáltermelést, és nedvesen tartják a torkot.
• A száraz levegőt, ami főleg télen jelent gondot, nedvesítheti párásítóval, vagy tegyen nedves kendőt az orra elé, és azon át vegye a levegőt!
• Az aktív és a passzív dohányzás is tabu!
• Kerülje az alkoholt és a kávét!
• Igyon sok folyadékot!
• Kerülje a csípős és sós ételeket!

A rekedtség megelőzésére szolgáló tanácsok

• Hagyjon fel a dohányzással!
• Kerülje a passzív dohányzást is!
• Kerülje a dehidratációt okozó szereket, például az alkoholt, kávét!
• Fogyasszon bőven folyadékot!
• Kerülje a sós, csípős ételeket!
• Vigyázzon a hangszálaira, ne erőltesse azokat, kerülje a hangos beszédet és kiabálást!

WEBBeteg összeállítás
Szerzőink: Dr. Csuth Ágnes, családorvos és Bak Marianna, biológus szakfordító
Egyéb forrás: Fül-orr-gége Központ