Az afta típusai és kezelése

Az afta a szájüreg nyálkahártyáján megjelenő sárgás vagy szürkésfehér fekély, melyet gyulladásos udvar vesz körül. A fájdalmas gyulladással az emberek kb. 60 százaléka találkozik az élete során és az esetek többségében visszatérő gondot jelent.

Az afta a száj nyálkahártyáját érintő leggyakoribb betegség. Többnyire veszélytelen, ám igen kellemetlen, mivel a gyulladásos terület fájdalmas, nehezíti a táplálék-, és folyadék bevitelt, sőt, néhány esetben a beszéd is fájdalmat okozhat. Különösen azok számára jelent komoly problémát, akiknél időről időre kiújul.

Az aftás terület nagysága változó lehet, az apró, gombostűfejnyi felületes hámhiánytól, a nagyobb 1 cm-es hámhiányokig minden változat előfordulhat, sőt ritkább esetben találkozhatunk, az úgynevezett óriásaftával, amely a 2-3 cm-es nagyságot is elérheti. Súlyos esetben lázzal és nyirokcsomó-duzzanattal is jár.

A herpesztől elsősorban az különbözteti meg, hogy az afta mindig a szájüregben (a nyelveken a pofa belső részén vagy a szájpadláson) található kis fekély, míg a herpesz a száj külső részén jelentkezik, továbbá hólyagos.

Az afta kialakulásának okai

Eredetére több feltételezés létezik, bár kialakulásának pontos okát ma sem ismerjük pontosan.

Okozhatja a stresszes életmód vagy olyan immunológiai problémák, amelyek a szervezet gyengülését okozzák. Gyakran a nyálkahártya sérülése előzi meg, pl. a fog vagy a protézis sérti fel, majd ezen a területen jelentkezik az afta. Bizonyos ételek is kiválthatják, elsősorban a citrusfélék, a paradicsom vagy az eper kapcsán jegyezték fel következményként.

A nem kellően kiegyensúlyozott táplálkozással járó hiányállapotok is felelőssé tehetőek. A vas-, folsav-, cink- és B₁₂-vitamin-hiány esetén megnő az afták kialakulásának az esélye.

A fentieken kívül vírusos eredet és hormonális hatás is a kialakulás okai között lehet, továbbá családi halmozódás is megfigyelhető, azaz hajlamosabbak a betegségre azok, akiknek a családjában is visszatérő probléma volt az afta.

A legtöbb ember, akinek aftája van, teljesen egészséges, ám nagyon ritkán különböző betegségekkel állhat összefüggésben, ilyen például a Bechet-kór. A Behcet-kór egy olyan szisztémás betegség, melynek fennállásakor testszerte több szervrendszer érintett. A betegek kétharmadánál az első tünet a fájdalmas szájüregi fekély, vagy afta.

Az afta három típusa

• Mikulicz-féle afta: a három típus közül a leggyakoribb elváltozás. Egyesével elhelyezkedő, néhány milliméteres nagyságú hámhiányok, általában egy hét alatt, nyom nélküli, spontán gyógyulást mutatnak. Előfordul, hogy a nyaki régióban, a nyirokcsomók megnagyobbodását okozzák.
• Sutton-féle afta: általában 2-3 cm-es, korán sem felületes hámhiányok, melyek szintén egyesével jelentkeznek, azonban már a mélyebb szöveteket is érintik. Leggyakrabban a kis nyálmirigyek felett húzódó nyálkahártyán fordulnak elő, és a gyógyulási idejük is elhúzódó, akár hónapokig is eltarthat, heget hagyva maguk után. Az afták ezen formája kivizsgálást igényel, mert akár belgyógyászati betegség is állhat mögötte.
• Cook-féle afta: apró, tűszúrásnyi-gombostűfejnyi elváltozások, melyek az előző két típustól eltérően, nem egyesével jelentkeznek, hanem sűrű csoportokban fordulnak elő. Megjelenését tekintve nagyon hasonlít a herpesz okozta elváltozásokhoz. A Mikulicz-aftához hasonlóan, néhány nap alatt, heg hátrahagyása nélkül gyógyulnak.

Az afta kezelése

A fájdalom általában speciális kezelés nélkül is pár napon belül enyhül, a sebek egy-két hét alatt elmúlnak. A terápia inkább a fájdalom enyhítése és a gyógyulása idő rövidítése miatt ajánlható. Csak súlyos esetben érdemes orvoshoz fordulni, az esetek döntő többségében az afta kezelése házilag is megvalósítható.

Amennyiben az afta nagy és fájdalmas, antimikrobális hatású szájöblítő vagy szopogató tabletta használatával enyhíthető a fájdalom. Természetes szájöblögetőként a szódabikarbónás víz is szóba jöhet, illetve átmenetileg a jég is képes enyhíteni a fájdalmat.

Figyelni kell arra, hogy szájüregi nyálkahártyáját minél kevesebb irritáció érje. Ez elérhető puhább fogkefe használatával, a rágózás mellőzésével, szükség esetén a protézis vagy fogak fogorvos által történő renddbetételével. Kerülni kell az irritációt okozó (savanyú, csípős, fűszeres) ételek fogyasztását. Különöse akkor kell figyelni a táplálkozásra, ha megfigyelhető, hogy bizonyos ételek fogyasztása után jelentkezik az afta. Ebben ez esetben mindenképp kerülni kell a panaszokat kiváltó ételeket.

A kúraszerűen, emelt adagban szedett B₁-vitamin hatékony fegyver az afták leküzdésében: 100-300 mg-os napi mennyiséget ajánlott szedni a gyógyulásig.

Hogyan előzhető meg a kiújulása?

A gyógyszertárban kapható fertőtlenítő szájvizek mellett egyes gyógynövények is gyors megoldást nyújthatnak. A kamillás öblögetés nyugtatja a száj nyálkahártyáját, a csersavtartalmú apróbojtorján, geránium és a varázsmogyoró főzete vérzéscsillapító és gyulladáscsökkentő hatású.

Visszatérő afta esetén érdemes allergiatesztet végeztetni, amely kiterjed a gluténérzékenység vizsgálatára is.

Fontos a kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés, a bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás, továbbá a cinkben gazdag olajos magvak rendszeres fogyasztása. Az afták kiújulásának kockázata csökkenthető a bőr egészségéhez nélkülözhetetlen cinket tartalmazó táplálékkiegészítőkkel is.

Kapcsolódó Mi lehet még? A gyakoribb szájüregi gyulladások | Szájüregi daganatok korai tünetei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin