Botulizmus: veszélyes méreganyagok az ételekben
frissítve:
A botulizmus egy viszonylag ritkán előforduló, éppen ezért nem nagyon ismert megbetegedés. Kórokozója a Clostridium botulinum nevű baktérium, pontosabban a baktérium által termelt toxin. A baktérium ideg-izom kapcsolódási pontoknál kifejtett hatása révén gátolja az ingerületátvitelt, mely révén közepestől súlyos fokig terjedő, akár halálhoz vezető bénulásokat idézhet elő a szervezetben.
A botulizmus mikrobiológiai szempontból sokkal inkább ételmérgezésnek, mintsem fertőzésnek tekinthető, hiszen a baktérium maga (néhány ritka kivételtől eltekintve) nem nagyon képes a szervezeten belül szaporodni.
Mi okozhat botulizmust?
A botulizmus oka a szervezetbe valamilyen úton bekerülő méreganyag (botulotoxin), amely rendszerint a nem kellően előkészített élelmiszerek útján történik meg. Nem árt tudni, hogy ez a méreganyag viszonylag kevéssé hőstabil: kellő ideig (min. 30 perc) tartó, nem túl nagy hőfokon (kb. 80 °C felett) történő főzés már elpusztítja, vagyis megfelelően hőkezelt ételek esetén nem kell tartani a mérgezéstől.
Előfordulhat ugyanakkor magával a baktériummal, vagy sokkal gyakrabban annak inaktív, alvó állapotával (spórájával) való fertőződés is (legtöbbször gyermekeknél). Ilyen esetben a szervezetbe bekerülő baktérium a bélrendszer által biztosított, optimális körülmények (megfelelő hőmérséklet, oxigénmentes környezet) közt szaporodni kezd, miközben méreganyagot is termel. A bélből a méreganyag felszívódik, és a keringési rendszer segítségével bárhová eljuthat, létrehozva a különféle bénulásos tüneteket. A spórák elpusztításához minimum 121 Celsius-fokos hőkezelés szükséges legalább 3 percen át magas nyomáson, mely csak ipari körlmények között biztosítható.
A fertőzés forrása több minden lehet
A baktérium a környezetünkben számos helyen fellelhető:
- növényevő állatok, halak bélrendszerében,
- nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hentesipari készítmények (ezért is nevezik kolbászmérgezésnek a botulizmust)
- talajban,
- zöldségfélék levelén,
- iszapban.
A nem megfelelő konyhatechnikai eljárások, a hiányos tisztítási fázisok, illetve a különféle húskészítmények helytelen tartósítása a kialakuló botulizmus egyik leggyakoribb oka.
Tilos mézet adni a babáknak! |
| Kevesen tudják, hogy a méz (amely egy nyers táplálék) sok esetben tartalmazhatja a baktérium spóráit. Ha ez olyan szervezetbe kerül, ahol a védekező mechanizmusok még nem kellően fejlettek a spóra kiiktatásához (pl. csecsemők és kisgyermekek esetén), akkor könnyen kialakulhat a mérgezés. Éppen ezért nem szabad semmilyen formában mézet adni a babáknak egy éves kor alatt! Kivétel lehet ez alól az iparilag sterilizált méz, amely nem tartalmazhat Clostridium botulinumot. |
Miről ismerhető fel a botulizmus?
A fertőzés tünetei rendszerint a fertőzött étel elfogyasztását követő 6-24 órán belül jelentkeznek, ritkábban ettől hamarabb (akár 2-3 óra múlva), vagy ennél később (maximum 2 hét) is előfordulhatnak. Általánosságban elmondható, hogy minél korábban kezdődőnek a panaszok, annál súlyosabb lehet a fertőzés, hiszen a gyors progresszió nagyobb mennyiségű méreganyag jelenlétét feltételezi.
Tünetek felnőtteknél:
- kettős látás,
- hangképzési- vagy beszédzavarok,
- nyelési nehezítettség,
- száraz száj,
- izomgyengeség,
- heves hasmenés vagy hányás.
Akár szívritmuszavarok és légzészavarok is felléphetnek!
A csecsemőkori botulizmus jelei:
- a csecsemő fejét nem képes mozdítani,
- hányás,
- izomgyengeség.
Súlyosabb esetben akár haláleset is létrejöhet!
Minden esetben forduljon orvoshoz!
Tekintve, hogy egy viszonylag ritkán előforduló kórképről van szó, sajnos előfordul, hogy az észlelő orvos első körben nem gondol rá. A részletes anamnézis (mit evett az elmúlt 24 órában, evett-e abból más is, kapott-e a gyerek mézet, stb.), a bénulásos tünetek, a külső elválasztású mirigyek érintettsége azonban általában felvetik a botulizmus gyanúját. A felmerülő diagnózis igazolható a hányadékból, a gyanús étel maradékából, vagy a vérből kimutatott kórokozó vagy toxin jelenlétével.
A további laboratóriumi diagnosztika azért nagyon fontos, mert a Clostridium botulinum baktérium toxinjának többféle variánsa is lehet, és a hatásos terápia érdekében nagyon pontosan meg kell határozni azt, hogy az aktuális fertőzésért éppen melyik forma a felelős.
Hogyan kezelhető a botulizmus?
A botulizmus kezelése kórházban, intenzív osztály keretein belül történik. Az egyik legfontosabb feladat a bélrendszerben lévő, még fel nem szívódott méreganyag hatékony eltávolítása (ezt gyomormosással és aktív szén adásával érik el). Emellett a terápia egyik sarkalatos pontja az adott méreganyag semlegesítéséért felelős, úgynevezett antitoxin szervezetbe juttatása. Természetesen, a már kialakult különféle bénulások miatt támogató gyógykezelés (pl. nyelészavarnál gyomorszonda, légzésbénulásnál mesterséges lélegeztetés) is elengedhetetlen.
A fejlett egészségügyi módszerekkel a botulizmus viszonylag jól kezelhető, súlyosságát és a lehetséges szövődményeket (pl. a félrenyelések következtében kialakuló tüdőgyulladás) figyelembe véve azonban mindenképpen a megelőzésre kell koncentrálni. Ehhez csupán az élelmiszerbiztonsági előírásokat kell betartani, és a konyhában a megfelelő higiéniára odafigyelni.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
