Jó úton járunk a gyermekkori elhízás megelőzésében

A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban nem változott, de még mindig minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az OGYÉI adataiból, amit az intézet az Elhízás Világnapja kapcsán közölt.

Az elmúlt 40 évben tízszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma világviszonylatban: míg 1975-ben 11 millió, 2016-ban már 124 millió gyermek küzdött súlyproblémákkal ­– a mai napon a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent közlemény az eddigi legnagyobb esetszámú epidemiológiai vizsgálat eredményeit mutatja be 31,5 millió, 5-19 éves gyermek mért adatai alapján.

A vizsgálatban, melyet az Imperial College London és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetett, több mint 1000 kutató működött közre, köztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársai.

Az eredmények szerint Magyarországon a 6-8 éves gyermekek több mint 20 százaléka (fiúk 20,5 százalék, lányok 21,9 százalék) túlsúlyos (ami az enyhébb forma) vagy elhízott (ami a súlyosabb kórkép).

Ezzel Magyarország jelenleg a lányoknál világviszonylatban a túlsúly viszonyában a 200-as listán 99. (első három: Nauru, Palau, Cook-szigetek), az elhízás viszonyában pedig 85. helyen áll (első három: Nauru, Cook-szigetek, Palau). Fiúknál a túlsúly viszonyában hazánk valamivel kedvezőtlenebb helyzetben van, az 50. helyet foglalja el (első három: Nauru, Palau, Amerikai Samoa), míg az elhízás viszonyában az 54. helyen áll (első három: Cook-szigetek, Nauru, Palau). Szétnézve a régióban, ezzel az eredménnyel olyan országokat „utasítunk magunk mögé”, mint Németország, Franciaország vagy Belgium, akik mind előttünk szerepelnek a listán (ebben az esetben minél hátrébb vagyunk a listán, az eredmény annál kedvezőbb). A listát erre a linkre kattintva érhetik el!

Ezek a számok mind jelentős javulást mutatnak a korábbi évek eredményeihez képest. Ez annak köszönhető, hogy míg a világ számos országában a gyermekkori elhízás előfordulása nő, nálunk 2010 óta nem változott. Ez persze nem jelenti azt, hogy „hátradőlhetünk”, mert ez a 20 százalékos arány még mindig nagyon magas, minden ötödik kisiskolás gyermek túlsúlyos vagy elhízott!

A gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulása az egyes régiók között nagyon jelentős különbségeket mutat: a legtöbb túlsúlyos és elhízott gyermek Dél-Dunántúlon (27,2 százalék), míg a legkevesebb Közép-Magyarországon (18,1 százalék) él. Tovább elemezve az eredményeket, elsősorban az elhízásnál (ami a súlyosabb kórkép) találunk jelentős eltérést, itt a legalacsonyabb (Közép-Magyarország) és legmagasabb (Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország) előfordulási arányok között majdnem kétszeres a szorzó. Vagyis leegyszerűsítve csaknem kétszerannyi elhízott kisiskolás él Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, mint az ország középső részén. A régiós különbség markánsabb fiúknál, mint lányoknál.

Úgy tűnik, a gyermekkori túlsúly és elhízás mértéke már nem növekszik hazánkban. Ennek hátterében valószínűleg a hatékony, átfogó és mindenki számára elérhető beavatkozások állnak. Magyarországon számtalan olyan rendelkezés és program van érvényben, amelyek támogatják az egészséges iskolai környezetet, a gyermekek egészséges táplálkozását, ezek közül a legjelentősebbek:

• 2008. évi XLVIII. törvény, amely tiltja az üres kalóriákat népszerűsítő reklámtevékenységeket a nevelési és oktatási intézményekben.

• 2011. évi CXC. törvény, mely előírja a napi testnevelésórát.

• 50/2012. (V. 25.) VM rendelet, ami ingyenesen biztosít gyümölcsöt a programban résztvevő oktatási intézmények számára.

• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, melytiltja a népegészségügyi termékadó hatálya alá eső termékek forgalmazását az oktatási és nevelési intézményekben.

• 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet, ami az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, meghatározza az élelmiszerekben maximálisan megengedhető transz-zsírsav tartalmat.

• 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet, mely biztosítja, hogy a közétkeztetésben résztvevő minden fogyasztó, ­– különös tekintettel a gyermekekre – az élettani szükségletének megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel legyen ellátva.

A hatékony megelőzés rendkívül nagy jelentőséggel bír, hiszen az elhízás már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli (pl. cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, aszthma +23 százalék, magas vérnyomás, depresszió). Emellett a gyermekkori túlsúly és elhízás nagy valószínűséggel felnőtt korban is súlyproblémákat eredményez: a túlsúlyos serdülők 80 százaléka túlsúlyos felnőtt lesz! További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás kezelése és a következményesen megjelenő betegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára. Az Európai Unióban az egészségügyi költségvetés körülbelül 7 százalékát fordítják az elhízással kapcsolatos betegségek kezelésére.

Az OGYÉI számos olyan projektben részt vesz, mely a gyermekkori elhízás megelőzését hivatott szolgálni, ám fontos és nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szülők és a pedagógusok támogatása, együttműködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a gyermekkori elhízás folyamatát. A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent adatok azt bizonyítják: Magyarország jó úton jár. Az OGYÉI táplálkozástudománnyal foglalkozó szakértői folyamatosan figyelik más országok jó és bevált gyakorlatait, illetve sok esetben utat mutatva másoknak igyekeznek tenni a gyermekek egészségvédelme érdekében.

(OGYÉI)