Bélbaktériumok, mint az immunrendszer segítői

Az emésztőrendszerre sokáig úgy tekintettünk, mint szervezetünk táplálékfeldolgozójára. Ez természetesen igaz, hiszen itt zajlik a táplálék lebontása az emésztőnedvek segítségével, innen szívódnak fel a megemésztett alkotórészek a véráramba, illetve innen ürül ki a salakanyag.

Meglepő lehet, de épp ennek következtében a tápcsatorna funkcionálisan nem tartozik a szervezet belső teréhez, működéséből adódóan a külvilággal tart kapcsolatot. A bélfalon át folyamatosan kétirányú forgalom zajlik: emésztőnedvek választódnak ki a bélcsatornába, onnan pedig tápanyagok szívódnak fel a keringésbe. Mindez igen nagy területen történik: a felnőtt ember emésztőrendszerének felülete kb. 400 m²!

Sokkal többről van szó, mint tápanyaglebontásról és -felszívódásról!

Gondoljunk bele, mi minden kerül be nap, mint nap emésztőrendszerünkbe! Ha mindez akadálytalanul szívódna fel szervezetünkbe...!

A tápanyag létkérdés, de a szervezet integritását, sértetlenségét is biztosítani kell: a káros, nem kívánatos anyagokat távol kell tartani vagy eltakarítani a szervezetből.

Az immunrendszer és a bélflóra kölcsönhatása, együttműködése biztosítja, hogy szervezetünk védve is legyen az emésztőrendszerbe óhatatlanul bekerülő káros anyagoktól, de egyúttal hozzájusson a szükséges tápanyagokhoz. Ez a védelem és átjárhatóság egyensúlya, amiről az utóbbi években egyre több információval rendelkezünk, és jelentőségét aligha lehet túlbecsülni a szervezet egésze szempontjából.

Mint látni fogjuk, az emésztőrendszernek központi szerepe van nem csak egészségünk fenntartásában, hanem sok, látszólag tőle független betegség kialakulásában.

Immunrendszer és bélflóra (Kép forrása: The Science of Probiotics)

Immunrendszer: A bélfalban, az emésztőrendszer teljes hosszában megtalálható immunapparátus jelentőségét mutatja, hogy a szervezet nyirokszöveteinek 80 százalékát teszi ki! Feladata az idegen anyagok eltávolítása. A sejtjei által alkotott bonyolult rendszer ellenanyagokat termel, bekebelezi az ellenséget, emlékszik régebbi ingerekre, kölcsönhatásban van az idegrendszerrel. Az, hogy milyen anyagokat tekint idegennek, illetve velük szemben milyen válaszreakciót mutat, nagyrészt az első életévekben alakul ki. A bél nyirokrendszerének hangolásában a bélflórának van nagy jelentősége.

Bélflóra: Ez a bélnyálkahártya felszínén, a szervezet és a külvilág között kialakult „előszoba”. Mintegy 1000-féle baktérium alkotja, melyek tömege összesen mintegy 2 kg! Összetétele genetikailag meghatározott, minden emberre egyedileg jellemző, mint az ujjlenyomat.

A bél immunrendszere számára folyamatos antigén-ingert jelentve, mintegy beállítja és edzésben tartja annak működését. Emellett védelmet jelent a kórokozók megtelepedésével szemben, segíti az emésztést, hormonhatású anyagokat és vitaminokat (B- és K-vitamin) termel.

Kölcsönhatás: A két szereplő között folyamatos kommunikáció zajlik, a bélflóra befolyásolja az immunrendszer működését és viszont, az immunrendszer állapota határozza meg a bélflóra összetételét. Ha megváltozik a bélflóra összetétele, az hatással van az immunreakciókra, illetve immunbetegségekben megváltozik a bélflóra összetétele.

Az immunrendszer és a bélflóra fejlődése

Az élet első három éve meghatározó a gyermek testi-lelki fejlődése szempontjából, részben mert ebben az időszakban alakul ki a bélflóra-immunrendszer együttműködés is.

A magzati életben az emésztő- és nyirokrendszer nincs használatban, a méhlepényen keresztül jutnak a magzat keringésébe a tápanyagok és az anya szervezete által termelt ellenanyagok. Az első „idegenek” a szülőcsatornából kerülnek a bélcsatornába. Ezek a baktériumok a bélrendszer első telepesei. Császármetszéssel született babák esetében ez hiányzik, és kimutatható, hogy esetükben nagyobb a hajlam az allergiás kórképekre vagy a gyulladásos bélbetegségekre.

Az anyatejjel, illetve a külvilágból az első 3 évben a tápcsatornába jutó baktériumokból épül fel a teljes bélbaktérium-flóra. (Az életkor előrehaladtával a bélflóra összetétele valamelyest még változik.) Ezalatt az immunrendszer érése is zajlik, a bélfalban levő immunsejtek a bélbaktériumokkal találkozva aktivizálódnak. Az immunsejtek és a bélflóra együttműködése eredményeképpen kialakul, hogy milyen antigéneket fog az immunrendszer idegennek tekinteni, amelyre gyulladásos reakcióval reagál. Ezért is fontos, hogy az anyatejes csecsemők hozzátáplálását a megfelelő időpontban (sem túl korán, sem túl későn) kezdjük, mert így sok allergiás betegség kialakulása megelőzhető.

Tovább Mikor és milyen ételekkel kezdjük a hozzátáplálást?

Két, egymást kiegészítő, együtt kifejlődő szisztéma... Ennél szellemesebb megoldást nem hiszem, hogy lehetne találni a védelem és átjárhatóság feladatának megoldására!

Betegségek, melyek az (együtt)működés zavaraival hozhatók összefüggésbe

Hangulatzavarok, depresszió

Az emberi szervezetben a szerotonin (agyi ingerület-átvivő anyag, melynek hiánya biztosan szerepet játszik a hangulatzavarok kialakulásában) 90 százalékban a bélben keletkezik! A bél szerotonin termelése jórészt a baktériumflóra függvénye. Több kísérleti adat szól arról, hogy bélflóra-erősítő kezelés hatására a depressziós tünetek javultak, a stresszhormon (kortizol) szint csökkent.

Elhízás, cukorbetegség

A bélbaktériumok összetételének megváltozása nagy valószínűséggel szerepet játszik az elhízás és a cukorbetegség (2. típusú, nem inzulinfüggő diabétesz) kialakulásában.

Emésztőrendszeri daganatok

A gyomornyálkahártya Helicobacter pylori fertőzöttsége, illetve a vastagbélflóra összetételének megváltozása szerepet játszhat a daganatok kialakulásában.

Asztma, allergiás betegségek

Mivel az immunrendszer működését a bélflóra moderálja, nem meglepő, hogy károsodása esetén gyakoribbak ezek a betegségek.

A felsorolás korántsem teljes, valószínűleg egyre több kórképről fog kiderülni, hogy a bélflóra-immunrendszer működési zavarára (is) visszavezethető.

Gyakorlat: mit tehetünk?

Bár a bél-immunitás és a bélflóra jelentősége vitathatatlan, a kialakult zavarok befolyásolása nem is olyan könnyű. Nincs olyan probiotikumkészítmény, amely garantáltan pótolhatna egy károsodott bélflórát (annál is inkább, mivel mindenkié más). Sok vonatkozásban nem állnak rendelkezésre egyértelmű kísérletes adatok, terápiás javaslatok.

A legokosabb, ha arra törekszünk, hogy gyerekeink fejlődése ebben a tekintetben is egészséges legyen, illetve hogy később se károsítsunk egy kényes egyensúllyal működő rendszert.

Néhány tanács, ami biztosan segít az egészséges bélrendszer kialakításában:

Étrend

• Élelmiszerek, amik erősítik a bélflórát, ezáltal csökkentik a gyulladásos folyamatokat, és egészségesebbé tesznek: friss zöldség, gyümölcs, savanyított-erjesztett ételek (joghurt, kefir, kvasz, kovászos uborka, savanyú káposzta), (lehetőleg organikus) hal, tojás, szárnyas, hüvelyesek, zöldfűszerek.

• Kerülendők: pasztőrözött tejtermékek, hozzáadott cukor, finomított gabonafélék, olajok, készételek.

Életmód

• Antibiotikus kezelést csak indokolt esetben alkalmazzunk, mellette mindig szedjünk probiotikumokat!

• Stressz-csökkentés, testedzés: erősíti az immunrendszert, enyhíti és megszünteti a stressz-állapotot.

• Javallott táplálék-kiegészítők: Q10, szelén, vitaminok (C, D, E), omega-3 halolaj, karotinoidok.

Röviden, ahogyan Hippokratész mondta mintegy 2400 évvel ezelőtt:

„Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered”

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász