Előtej (kolosztrum) - Mikor, mennyi a normális?

A terhesség hónapjai alatt a hormonális változások miatt a női mell különleges átalakulásokon megy keresztül: mirigyállománya felszaporodik és alkalmassá válik a tejtermelésre. Míg a tejbelövellés a szülés után pár napot még várat magára, az úgynevezett előtej az első perctől kezdve a baba rendelkezésére áll.

Amikor a megszületést követően elvágják a köldökzsinórt, az újszülött „hivatalosan” is önálló emberke lesz: nem csupán az őt addig mindentől óvó anyaméhből szakad ki, de a táplálékforrást jelentő kapocs is elvész. Szerencsére a természet bölcsen gondoskodott erről, és már jó előre mind az anya szervezetét, mind a benne fejlődő magzatot felkészítette az elválásra.

Mit tartalmaz az előtej?

Az előtej (colostrum (kolosztrum)) sárgás színű, az anyatejtől sűrűbb állagú, némileg eltérő összetételű folyadék. Koncentráltan tartalmazza az újszülött számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, védőfaktorokat, a baba immunrendszerét erősítő anyagokat. A WHO éppen ezért „első védőoltásnak” is nevezi az előtejet.

Érthető tehát, miért olyan fontos, hogy ehhez a kis mennyiségű colostrumhoz minden újszülött hozzájuthasson. Bababarát kórházakban még a császármetszés útján világra jött újszülötteket is azonnal az édesanya mellkasára fektetik, tudvalevő ugyanis, hogy a babák szopóreflexe nagyon erős, és a kicsik a világra jövetelüket követő első néhány órában rendkívül éberek. Ha mindezen feltételek adottak, akkor az alig pár perces újszülöttek rögtön szopizni kezdenek, így ez az igazán hasznos és egészséges folyadék lehet az első táplálékuk.

Meddig elég az előtej?

Sok édesanya aggódik azon, vajon ez a kis előtej elegendő-e a babának, főként, ha a tejbelövellés csak harmad- vagy negyednapra indul be. A válasz igen, bőségesen elegendő. Egy újszülött gyomra gyakorlatilag cseresznyeméretű, űrtartalmát tekintve néhány milliliternyi. Ráadásul a rendelkezésre álló előtej igen koncentrált, így a baba egészen biztosan nem fog éhezni mellette.

Egy másik fontos dolog ahhoz, hogy a szülést követően a tejbelövellés mihamarabb megtörténjen, a baba aktív segítsége. Mivel az anyatejtermelés nagyon egyszerűen a kereslet-kínálat elvén működik, a tejre vágyó, éhes (de nem éhező!) baba mellre helyezése fogja stimulálni a tejtermelés beindítását. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy a babának nem elég az előtej (ami az első napokban az egyedüli táplálékforrás), és tápszerrel megetetjük, akkor igaz, hogy aktuálisan jóllakik, de ezzel együtt elvész az általa végzett munka, ami pedig a tejbelövelléshez elengedhetetlen. Így hosszú távon, megfoszthatjuk őt az anyatej számtalan jótékony hatásától is.

Az előtej jótékony hatásai a baba szervezetére

Az első pár csepp előtej segíti az újszülött bélrendszerének tisztulását. Megszületést követően a baba bélrendszerében még a sűrű, ragacsos magzatszurok található, melynek kiürülését a lenyelt colostrum váltja ki. Ha ez elmarad, azaz, ha a megszületést követő időszakban az újszülött nem kap előtejet, a bélműködés, a bélmozgások aktivitása kisebb mértékű lehet, így sem a magzatszurok, sem a széteső magzati vörösvértestekből felszabaduló, a bélrendszeren keresztül távozni készülő epefesték nem tud rendesen kiürülni. Ekkor a bélből az epefesték (bilirubin) egy része visszaszívódik, és újra a keringésbe jutva az újszülött sárgaságát okozza. Az előtej tehát nagy szerepet játszik a sárgaság elleni védelem fokozásában, illetve enyhítheti annak súlyosságát.

A colostrum másik előnye, hogy bevonja a baba bélrendszerét, ellenanyagai révén pedig az immunrendszer működését erősíti. Ha megszületést követően a baba rögtön az anyamellhez jut, akkor bélrendszerében az édesanya testéről származó úgynevezett „ismerős” baktériumok szaporodnak el, amelyek nem betegítik meg, és nem is engednek helyet az egyéb, agresszívabb, kórházi törzsek számára.

Ezen túlmenően azonban nem szabad megfeledkeznünk az első szopások, szoptatások pszichés jótékony hatásáról sem: már régóta köztudott, hogy a szopás nem csupán táplálékszerzés, hanem attól sokkal több. Pszichés, szociális hatásai nagyban elősegítik az éppen világra jött újszülött és édesanyja közötti kapcsolat kialakulását, a kötődés elmélyülését.

Látható tehát, hogy az előtej, csekélyke mennyisége ellenére is, az egyik legfontosabb táplálék, amit az újszülött élete első óráiban, napjaiban édesanyjától kaphat. Nem véletlen, hogy a koraszülött intenzív központokban is arra törekednek a gyógyítók, hogy a súlyuk-életkoruk miatt még szopni sem tudó kicsik is megkaphassák édesanyjuk lefejt előtejét. Hiszen annak minden cseppje valóban aranyat ér.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász