Retikulocitaszám - Mit jelent a laborleleten?

A retikulocita a vörösvértestek fiatal, éretlen alakja, mely már elvesztette magját. Normál esetben a vérben csak kis mennyiségben vannak jelen, a csontvelőből nagyrészt csak érett vörösvértestek kerülnek a keringésbe.

A vizsgálat során meghatározzák a retikulociták számát és százalékos arányát a vérben.

A kapott érték felvilágosítást ad a csontvelő vörösvértest-termelő funkciójáról, arról hogy működése kielégítő-e.

Normál értéke:

• 0.8–2.2%
• 40–97 G/l

Mikor emelkedik a retikulocitaszám?

Normál esetben a szervezet megpróbál viszonylag állandó vörösvértestszámot biztosítani. A csontvelőben történő termelés és az elöregedett alakok lebontása révén egyensúlyt tart fent.

Azonban, ha a vörösvértestek pusztulása, vesztése fokozódik, a csontvelőben zajló érési folyamat nem tud lépést tartani a veszteséggel, ezért nem csak az érett vörösvértestek kerülnek a keringésbe, hanem az éretlen alakú, mag nélküli retikulociták keringésbe kerülése is fokozódik.

Ilyen esetben tehát megnő a vérben mérhető retikulociták száma, százalékos aránya, mindaddig, amíg az egyensúly helyre nem áll.

Milyen okai lehetnek a vörösvértestek fokozott elvesztésének, pusztulásának?

• Hirtelen bekövetkező nagyfokú vérvesztés, baleset vagy vérvesztéssel járó betegség következtében pl. vérző emésztőrendszeri fekély.
• A nem akutan bekövetkező, lassú, de folyamatos vérvesztés is emelkedett retikulocitaszámot eredményez pl. emésztőrendszeri daganatok
• Az érpályán belül a vörösvértestek szétesését okozó megbetegedések, melyek egyik csoportját képezik az örökletes, abnormális vörösvértestek jelenléte, melyekre a fokozott pusztulás jellemző. A másik csoportba tartoznak azok a rendellenességek, melyek nem örökletesek, de szintén a vörösvértestek fokozott pusztulásával járnak: vérátömlesztés szövődménye, terhességben az úgynevezett HELPP-szindróma.
• Gyógyszerek is okozhatnak vörösvértest-pusztulást.
• Egyes betegségekben a vörösvértestek fokozott képződését nem indokolja a fokozott pusztulás vagy veszteség, de mégis nagy mennyiségben képződnek a vörösvértestek és retikulociták pl. polcitémia vera, de a dohányzás is előidézhet ilyen állapotot. Vashiányos vérszegénységben a kezelés hatékonyságát jelzi, ha a vérben felszaporodik a retikulocitaszám és a retikulociták aránya.

Mikor találkozunk alacsony retikulocitaszámmal?

• A csontvelőt érintő betegségek során pl. aplasztikus anémia
• Daganatos betegségek kezelésében alkalmazott kemoterápiás és sugárterápiás kezelések is károsíthatják a csontvelőt.
• A B₁₂-vitamin és folsav nélkülözhetetlen a vörösvértest képzésének folyamatában. Ha ezekből hiány van, a nem megfelelő táplálkozás vagy a nem megfelelő felszívódás vagy hasznosulás következtében, a vörösvértestképzés zavart szenved, és a retikulocitaszám is alacsony lesz, tükrözve a csontvelő nem kielégítő működését.
• A vesékben termelődik az úgynevezett eritropoetin nevű hormon, mely fokozza a csontvelőben a vörösvértestek képződését. Ha a termelése vagy felhasználása nem megfelelő a vörösvértestképzés, ezáltal a retikulociták képződése sem megfelelő.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin