Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. A koleszterin kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga.

A koleszterin vegyületnek a laborvizsgálatok során három típusát különböztetjük meg: összkoleszterin, HDL , és LDL koleszterint. A HDL koleszterin (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein), az ún. „védő”-koleszterin, ahogy a neve is mutatja, az érfalban a már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Ezzel részt vesz az érfal védelmében.

Az LDL koleszterin (low density lipoprotein – kis sűrűségű lipoprotein), az ún. „rossz”-koleszterin, funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Ha túl nagy a koleszterin kínálat és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik, és a felesleges koleszterin az erek falában lerakódik. A lerakódott koleszterin következtében nő az érelmeszesedés, a szív – és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

A laboratóriumi vizsgálatok során meghatározzák tehát az összkoleszterinszintet, és ezen belül feltüntetik a HDL és LDL koleszterin arányát is.

Koleszterin normálérték

Összkoleszterinszint: 5.2 mmol/L >

HDL-koleszterin
- férfiak: 0.9 mmol/L <
- nők: 1.1 mmol/L <

LDL-koleszterin: 3.4 mmol/L >

Milyen okai lehetnek a referencia tartománytól való eltérésnek?

A koleszterinszint normál szinttől való eltérésének két sarkalatos pontja van: az egyik a táplálékkal való túlzott bevitel, a másik szabályozó mechanizmus a májban történő előállítása és szétosztása a szervezet sejtjeiben.

A HDL koleszterin, az ún. „védő”- koleszterin. A HDL alacsony értéke, hajlomosít az érelmeszesedésre és ezzel szoros kapcsolatban álló szív – és érrendszeri megbetegedések kialakulására.

Szintjét változatos táplálkozással: csirkehús, lazac, pisztráng fogyasztásával, rendszeres testmozgással lehet az optimális szinten tartani, sőt, ha egyéb betegség miatt nem tilos, akkor rendszeresen, jó minőségű vörösborból fogyasztott 1 dl is védő hatással bír.

Az LDL-koleszterin és az összkoleszterin emelkedett értéke egyaránt a koleszterin érfalban történő lerakódásának kedvez, csökkentve ezzel az érfal rugalmasságát, elősegítve az érelmeszesedést és növelve a következményes szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Mitől lehet emelkedett a koleszterinszint?

  • Leggyakrabban feltételezhetően a nagy arányban fogyasztott magas koleszterintartalmú ételek a felelősek
  • A legritkább esetben a magas koleszterinszint hátterében egy öröklött anyagcsere-betegség áll, az öröklött hiperkoleszterinémia
  • Terhességben is számolni kell magasabb koleszterinértékkel, mely a szülést követő 6 héten belül általában visszaáll a normális szintre
  • Néhány gyógyszer rendszeres szedése is okozhat koleszterinszint-emelkedést: D – vitamin, bizonyos vérnyomáscsökkentők, orális fogamzásgátlók, stb.

Az alacsony koleszterinszint is vezethet egyes betegségek kialakulásához?

Egyes betegségekben pl. alultápláltság, rosszindulatú daganatos betegségek, különböző eredetű májbetegségek, fertőző betegségekben, pajzsmirigy túlműködése (hipertireózis) járhatnak alacsony koleszterinszinttel, de az nem bizonyított, hogy ezen betegségek kialakulásáért az alacsony koleszterinszint lenne a felelős.

Tehetünk valamit a koleszterin optimális szinten tartásáért?

Mivel a vér koleszterinszintjét nagymértékben befolyásolja a bevitt táplálék koleszterintartalma, ezért a magas koleszterinszint csökkentésének első lépése a koleszterinszegény diéta bevezetése.

A diéta kedvező hatásának eredménye több hét után mutatkozik meg, és ha a koleszterin értéke még így sincs a megfelelő tartományban, akkor következő lépésként a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek szedése jöhet szóba, melyek a koleszterinképződés gátlásával vagy a felszívódás megakadályozásával segítenek az optimális koleszterinszint beállításában. Segítségünkre lesz, ha optimalizáljuk a testsúlyunkat és rendszeres testmozgást végzünk.

Laborvizsgálatoknál előforduló gyakori kifejezések

AP, ALP (alkalikus foszfatáz) | Bi (bilirubin)| Bazofil granulocita | CK, CK-MB (kreatin-kináz, kreatin-kináz-MB)| cTnI (kardiális Troponin I) | CRP (C-reaktív fehérje) | Eozinofil granulocita | FVS (fehérvérsejt) | Glükóz (vércukor) | Hgb (hemoglobin) | Htc (hematokrit) | Húgysav | Kalcium | Kreatinin | Káliumion | Kloridion | Limfocita | Monocita | Neutrofil granulocita | THR (trombocita) | Urea (karbamid) | VVT (vörösvértest) | We (vörösvértest-süllyedés) | Gamma-GT | Nátrium | FSH – A folliculus-stimuláló hormon | GOT- glutamát-oxálacetát transzamináz | GPT - glutamát-piruvát-transzamináz | MPV | RDW | Retikulocitaszám | Triglicerid | TSH – Thyreoidea stimuláló hormon

Dr. Borsi-Lieber KatalinForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin

Ezt olvasta már?

Cikkértesítő

Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Minden a témáról

Adattárak

Adattárak
108 cikk | 0 regisztrált

▼ hirdetés

Infotár